Ukrajnai háború - Brit kormányszóvivő: valótlan az az orosz állítás, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris fegyverrel akarja ellátni Ukrajnát

Külföld - 2026-02-24

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvője szerint valótlan az az orosz állítás, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris fegyverrel akarja ellátni Ukrajnát. London kedden minden eddiginél nagyobb szankciócsomagot is bejelentett Oroszországgal szemben; az intézkedések sok más cég mellett érintik a Roszatom atomenergetikai vállalatot is.

A Downing Street keddi nyilatkozatának előzményeként az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája közölte: a szolgálat értesülései szerint London és Párizs "aktívan dolgozik" azon, hogy az ukrán hadsereget nukleáris fegyverekkel és a hozzájuk szükséges szállítóeszközökkel szerelje fel.

Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök londoni hivatalának szóvivője keddi reagálásában úgy fogalmazott: az SZVR közleménye egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök kísérlete arra, hogy elterelje a figyelmet az Ukrajnában elkövetett kegyetlenkedésekről.

A Downing Street illetékese szerint

a nukleáris fegyverek ukrajnai szállításáról szóló orosz hírszerzési közleménynek semmiféle valóságtartalma nincs, London és szövetségesei folytatják erőfeszítéseiket az igazságos és tartós béke megteremtésére.

Starmer a brit kormány keddi ülésén az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulójáról megemlékezve kijelentette: amikor a háború négy éve kitört, az volt az általános várakozás, hogy Putyin néhány hét alatt egész Ukrajnát elfoglalja.

Ma már azonban le kell számolni azzal a hamis beállítással, hogy Oroszország győzelemre áll ebben a háborúban, hiszen az orosz fegyveres erők az elmúlt egy évben Ukrajna területének alig 0,8 százalékát vonták ellenőrzésük alá, és ezért is rettenetes árat fizettek: tavaly félmillió orosz katona esett el vagy sebesült meg az ukrán hadszíntéren - mondta a brit kormányfő.

Starmer kijelentette, hogy "korántsem valami messzi vidéken zajló konfliktusról van szó", hiszen a háború igen sok szempontból közvetlenül érinti Nagy-Britanniát és az összes brit családot is.

A hatások között említette, hogy az ukrajnai háború kitörése után megkétszereződtek az energiahordozó-árak, és még most is 40 százalékkal magasabbak a konfliktus előtti szinteknél.

A brit miniszterelnök a keddi kabinetülésen bejelentette azt is, hogy London a háború kezdetének negyedik évfordulóján minden eddiginél nagyobb szankciócsomagot léptetett érvénybe Oroszországgal szemben.

A londoni külügyminisztérium által erről összeállított részletes keddi tájékoztatás szerint csaknem 300 új büntetőintézkedésről van szó, amelyek elsősorban az energiahordozó-exportból származó orosz költségvetési bevételeket célozzák.

A tárca ismertetése szerint az új szankciók kiterjednek a világ egyik legnagyobb nyersolajvezeték-üzemeltetőjére, a Transznyefty vállalatra, valamint 175 olyan cégre, amelyek a globális orosz "árnyékflottát", vagyis a szankciók elkerülésével kőolajat szállító tartályhajókat működtetik.

Nagy-Britannia kedden büntetőintézkedéseket jelentett be a Roszatom atomenergetikai cégcsoportra is.

A londoni külügyminisztérium összesítése szerint a háború kezdete óta eddig elrendelt brit szankciók több mint háromezer magánszemélyt, üzleti vállalkozást és hajózási céget érintenek, a nemzetközi szankciók pedig 450 milliárd dollár pénzforrástól fosztották meg Oroszországot.

Ez az összeg az ukrajnai háború kétévi finanszírozására lett volna elegendő - áll a brit külügyi tájékoztatásban.