Retrospektív kiállítás nyílik az idén 70 éves Nádler István Munkácsy és Kossuth-díjas festőművész alkotásaiból szeptember 13-án a Virág Judit Galériában. Az október 4-ig látható tárlat Nádler életművének teljes keresztmetszetét kínálja, köztük eddig nem látott korai és újabb alkotásokkal.
A kiállítás ideje alatt a Galéria egy sor izgalmas programmal várja a látogatókat. Ilyen máris a megnyitó, szeptember 13-án, 11 órakor, melyen Hajdu István műkritikus beszél Nádlerről, barátai előtt.
Szeptember 20-án, szombaton este 18 órakor Nádler István személyesen kalauzolja végig a galéria látogatóit festményei között. A nem mindennapinak ígérkező tárlatvezetésre – az érdeklődésre tekintettel – érdemes előre bejelentkezni. (info@viragjuditgaleria.hu)
A tárlat végére tervezett finissage-on a Nádler Istvánról készülő filmből is láthatnak részleteket a kiállítás vendégei.
Nádler a 60-as évek legendássá vált alkotónemzedékének kiemelkedő személyisége. Alkotásai jól tükrözik az adott korszak művészettörténeti áramlatait, nem fél merész avantgárd módszerekhez nyúlni. Formavilágára jellemző a radikális újító szándék, úgy, hogy közben hű marad néhány alapvető stílusjegyéhez.
Nádler festészete a művészettörténet nagy korszakainak lenyomata. Három, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható alkotói pályafutása: az első a geometrikus időszak, majd a nyolcvanas évek elejétől munkái intuitívabbá, érzékenyebbé váltak. A harmadik korszak kilencvenes évek végétől kezdődött, amikor a festő a meditációs képekkel eljutott a transzcendencia megjelenítéséhez. A Virág Judit Galériában rendezett kiállítás az 1968 és 2008 közötti időszak – tehát mindhárom fontos alkotói korszak – emblematikus munkáit mutatja be, valamint a kiállításon olyan meglepetésekre is számíthat a látogató, mint Nádler István sosem látott geometrikus kisplasztikái. Emellett a 2006-2008-ban elkezdett legújabb sorozat alkotási, valamint a Vance-i korszak méltán híres colorfield darabjai is láthatóak lesznek a kiállító teremben.
A művész legutóbbi korszaka a legproduktívabb. Ennek egyik oka lehet a töretlen energia, amivel az alkotás folyamatába veti bele magát. Ő maga a következőt mondta egy vele készült interjúban: „azt teszem, amit jónak látok. Az úton levés folyamatos változásait kihívásként vagy kalandként élem át, majdnem mindig feszültségekkel.”
A festőt Tandori Dezső az ország legpoétikusabb piktorának nevezte. Alkotásaira számos más művészeti ág is komoly hatással volt, elsősorban a zene. Pályafutása elején, Bartók Béla hatására fordult a népművészet formavilágához, de első alkotói korszakának lezárásában, illetve a második elkezdésében is a zene inspirálta.
A Nádler iránti tisztelet az ország legnagyobb 21. századi gondolkodói között is hatalmas. Bár nem jellemző, hogy vásznán emberi alakokat örökítene meg, ennek ellenére Esterházy Péter őt kérte fel, készítsen róla portrét. Az író a kép láttán ezzel a mondattal zárta eszmefuttatását: ”Lefestettek, tehát vagyok; gondolom.”
Nádler István alkotásai a kortárs műtárgypiacon is igencsak keresettek: a festő 1969-es, Avar motívum című festménye félmillió forint híján a legdrágább kortárs magyar festmény, mely 9.500.000 forintér kelt el a Virág Judit Galéria 2007-es kortárs aukcióján.
A 2008. szeptember 13-án, szombaton, 11h kor nyíló Nádler István életmű kiállítás 2008. október 4-ig naponta 10-18h között tekinthető meg a Virág Judit Galériában, Budapest, V. Falk Miksa utca 30.
Budapest, 2008. szeptember 9.