Carine Tardieu rendezőnő Ragaszkodás című drámája nyerte el a legjobb filmnek járó elismerést a francia filmakadémia által odaítélt César-díjak kiosztóján csütörtök este, míg a legjobb rendezés az amerikai Richard Linklaternek a francia filmes új hullám alkotói előtt tisztelegő Nouvelle Vague - Az új hullám című filmje lett.
A Ragaszkodás - amelynek főhőse egy ötvenes éveiben járó egyedülálló független nő (Valeria Bruni-Tedeschi), aki különleges viszonyba kerül megözvegyült szomszédja (Pio Marmai) kisgyerekeivel - Alice Ferney 2020-ban megjelent L'intmité (Az intimitás) regénye alapján készült.
Carine Tardieu rendezőnő Ragaszkodás című drámája nyerte el a legjobb filmnek járó elismerést a francia filmakadémia által odaítélt César-díjak kiosztóján csütörtök este, míg a legjobb rendezés az amerikai Richard Linklaternek a francia filmes új hullám alkotói előtt tisztelegő Nouvelle Vague - Az új hullám című filmje lett.
A Ragaszkodás - amelynek főhőse egy ötvenes éveiben járó egyedülálló független nő (Valeria Bruni-Tedeschi), aki különleges viszonyba kerül megözvegyült szomszédja (Pio Marmai) kisgyerekeivel - Alice Ferney 2020-ban megjelent L'intmité (Az intimitás) regénye alapján készült.
A Ragaszkodás kapta meg a legjobb adaptációért (Carine Tardieu, Raphaële Moussafir és Agnes Feuvre) járó szobrot is, valamint a filmben nyújtott alakításáért Vimala Pons vehette át a legjobb női mellékszereplő díját.
"A cselekmény azon alapul, ami összeköt minket a társadalomban, amely mindenhol falakat emel" - mondta az 52 éves rendezőnő a fődíj átvételekor. Carine Tardieu megköszönte mindenkinek, aki együttműködött vele a filmje elkészítésében. "Ma este mindannyian együtt visszük haza a trófeát" – hangsúlyozta.
A párizsi Olympia koncertteremben rendezett 51. César-díjátadó elnöke, Camille Cottin színésznő "a ceremóniát minden olyan népnek ajánlotta, aki a világon a szabadságért küzd". A meghívottak egy része az iráni nép iránti szolidaritásból kitűzőt viselt.
Golshifteh Farahani, Franciaországba menekült iráni színésznő a legjobb forgatókönyvnek járó díj átadása előtt külön megemlékezett Iránról, ahol "a rendszer a közelmúltban több tízezer embert ölt meg a legbrutálisabb módon".
"Az egész ország gyászol (..) A túlélők táncolnak, eltáncolják a fájdalmukat, hogy a hóhérok egy dolgot megtudjanak: megölhetik a testeket, de a lelkeket nem érhetik el" - mondta a színésznő franciául.
"Az iráni nép évtizedek óta küzd a szabadságáért" - mondta, majd hozzátette: "annak ellenére, hogy a világ hatalmasaitól nem kap segítséget, végül győzni fog".
A francia filmakadémiától a legtöbb, tíz jelölést az amerikai Richard Linklater fekete-fehér hommage-filmje, a Nouvelle Vague - Az új hullám című alkotás kapta. A Jean-Luc Godard 1960-ban bemutatott Kifulladásig című filmjének forgatását megidéző mű ebből négyet tudott díjra váltani: a legjobb rendezés mellett elnyerte a legjobb fényképezésért (David Chambille), a legjobb jelmeztervezésért (Pascaline Chavanne) és a legjobb vágásért (Catherine Schwartz) járó elismerést.
A cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott alkotásban a független filmesként ismert amerikai Richard Linklater egy teljes francia filmes nemzedéket - a kezdő Jean-Paul Belmondótól, a Kifulladásig forgatókönyvét jegyző Francois Truffaut-n és Eric Rohmeren át Jacques Rivette-ig - megidéz, s azt mutatja meg, hogyan lehet és érdemes egy teljesen szabad filmet elkészíteni, szakítva minden korábbi szabályrendszerrel.
Az új hullámos filmek hangulatát megidéző könnyed és ironikus hommage-film korhűen jeleníti meg az 1950-es évek Párizsának hangulatát, s kevéssé ismert francia színészekkel idézi meg a mára világhíressé vált, de akkor még kezdő francia filmeseket.
A legjobb színésznek járó szobrot Laurent Lafitte-nek ítélte a filmakadémia a szintén a cannes-i filmfesztiválon bemutatott A világ leggazdagabb asszonya című filmben nyújtott alakításáért. A drámai vígjátékot Thierry Klifa rendezte.
A díjat Isabelle Adjani színésznő adta át, aki arra kérte "a teremben lévő összes férfit", hogy álljon fel, és emlékezzen meg az erőszak női áldozatairól, mindenekelőtt az iráni és afgán nőkről, és fejezze ki szolidaritását küzdelmeikkel. A férfiak fel is álltak és hosszan tapsoltak.
A legjobb színésznő Léa Drucker lett a Dominik Moll rendezésében készült 137-es akta - Egy belső jelentés című thriller főszereplőjeként, amelynek világpremierje szintén Cannes-ban volt.
A legjobb eredeti forgatókönyvért járó elismerést az Un ours dans le Jura (Egy medve a Jurában) című vígjátékért a rendezést is jegyző Franck Dubosc és Sarah Kaminsky kapta.
A legígéretesebb fiatal színész a 28 éves Théodore Pellerin lett a Nino című filmben nyújtott alakításáért. Pauline Loques rendezése - amelyet a cannes-i fesztivál Rendezők hete programjában mutattak be - kapta meg a legjobb elsőfilmnek járó szobrot is.
A legígéretesebb színésznőnek járó Césart a 23 éves Nadia Melliti vehette át A legkisebb lány című filmben nyújtott játékáért, amiért a cannes-i filmfesztiválon is elnyerte a legjobb női alakításért járó díjat. A film rendezője Hafsia Herzi.
A legjobb férfi mellékszereplő díját Pierre Lottin kapta Az idegen című filmben nyújtott alakításáért. Az Albert Camus 1942-ben megjelent Közöny című regényéből készült adaptációt François Ozon rendezte.
A legjobb külföldi filmnek járó díjat az Egyik csata a másik után, Paul Thomas Anderson rendezése kapta a francia filmakadémiától.
Az életműért járó tiszteletbeli César-díjat idén Jim Carrey kanadai-amerikai filmszínész vehette át. A 63 éves világsztárt - aki franciául mondott köszönetet - állva ünnepelték a francia filmes szakma képviselői. A díjkiosztón megemlékeztek Brigitte Bardot-ról, az 1950-es és 1960-as évek filmsztárjáról is, aki december 28-án hunyt el 91 éves korában.