Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok egységébe tartozó Zeneművészeti Kar márciusban több országos jelentőségű zenei nagyrendezvénnyel színesíti az egyetem és a város kulturális életét. A tavasz beköszöntével koncerteknek, több évtizedes hagyománnyal rendelkező találkozóknak ad helyet az intézmény impozáns koncerthelyszíne, a Liszt Terem.
Március 1-jén este a debreceni felsőfokú zenei képzés hagyományos diákrendezvényét, a 34. Éjféli Koncertet rendezik meg a Zeneművészeti Karon, melynek kezdete egészen az 1970-es évekre nyúlik vissza. Akkoriban az eseményt a Zeneművészeti Kar jogelődjének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának diákjai szervezték.
Az éjfélkor elhangzó koncert műsora jelentősen eltért a megszokott koncertműsoroktól, ugyanis olyan zeneművek hangoztak el – diákok és néhány tanáruk előadásában –, amelyek zenei humort tartalmaztak, így inkább a szórakoztató zene kategóriájába tartoztak. A körülbelül egyórás koncerthez prózai műsor is csatlakozott, amely az iskolai eseményeket – esetenként a tanárokat – parodizálta, így főként a hallgatóknak és tanáraiknak szólt. A márciusban megszokott, országos hírnevet szerző Éjféli Koncert mára egész estés zenei kikapcsolódást biztosít nem csak a komolyzenét kedvelő közönségnek. A sztárvendégeket is felvonultató rendezvénynek egyik kiemelt idei vendége Szendőfi Péter zenekara, a Loop Doctors, a 2008-as Fonogram-Díj jazz kategóriájának nyertese. Éjfélkor pedig elindul a Zeneművészeti Kar hallgatóinak vidám műsora, aminek frissességéről a szervező Hallgatói Önkormányzat gondoskodik.
A debreceni zenei felsőoktatásban jelentős hagyomány, hogy országos vagy éppen nemzetközi versenyeken mutatkozhatnak be és mérettethetik meg magukat a hallgatók, akik így időről-időre megtapasztalják a külvilág folyamatait, új trendeket és irányokat fedezhetnek fel. 2008. március 7-én, 8-án, immár negyedik alkalommal rendezi meg a Zeneművészeti Kar a Dohnányi Ernő Országos Kamarazene Versenyt, amely ebben az esztendőben veszi fel Dohnányi Ernőnek, a nagy zongoraművésznek nevét. A kamarazene a komolyzenének egyik legáltalánosabb létformája, hiszen ha már két muzsikus együtt játszik, az kamarazenélést jelent. A verseny kiírása vonós, vonós-zongorás kamarazenét céloz meg, ugyanis ez a kör is jelentős létszámot mozgat meg a hazai zenei felsőoktatásban. A verseny igen népszerű, minden hazai intézmény elküldi hallgatóit, így Budapestről, Győrből, Pécsről, Miskolcról, Szegedről és természetesen Debrecenből érkeznek a produkciókat előadó fiatalok.
A Kamarazenei Versenyre egy héttel, március 14-én indul és 16-ig tart a Bárdos Szimpózium, amelyet 23. alkalommal szervez meg a Zeneművészeti Kar. A tudományos konferenciáktól eltérő szimpóziumon egy-egy zenei, zenetudományi részterületről hangzik el előadás, de bemutató tanítások és kórushangversenyek is szerepelnek a programban. Az eredetileg Bárdos Lajosnak, a magyar kórusélet, a magyar egyházzenei élet egyik legkiemelkedőbb XX. századi egyéniségének hagyománymegőrző szándékával indult program mára túlnőtte a kezdeti célokat és minden más, a szakterülethez köthető értéket felvonultat, így Bartókról, Kodályról és más kiválókról emlékezik meg rendszeresen, mind az előadásokban, mind a koncerteken. A résztvevők ezúttal is zeneiskolai szolfézstanárok, szakközépiskolai zeneelmélet és szolfézstanárok, általános iskolai énektanárok, kórusvezetők. A rendezvényhez kapcsolódóan – már nem első alkalommal – kórusvezetők számára meghirdetett akkreditált továbbképzés zajlik.
Március 16-18. az időpontja a Zeneművészeti Kar egyik legrégebbi, igen rangos szakmai eseményének, a XXXI. Rézfúvós és Ütőhangszeres Találkozó és Versenynek, ami a kamarazenei versenyhez hasonlóan a zenei felsőoktatási társintézményekből és – idén újból – a határon túli zenei képzőhelyekről várja a trombita-, kürt-, harsona-, tuba- és ütőhangszer szakos versenyzőket. Ez a rendezvény fontos szerepet tölt be az eredményes és értékes debreceni rézfúvós és ütőhangszeres képzés tradícióinak megőrzésében.