A kormányfő ragaszkodik az egyéni számlás rendszerhez és az alapnyugdíj bevezetéséhez - a fura magyar modell 1,3 millió embert írhat ki végleg a nyugellátás rendszeréből. Az NGM-ben több tervezet is készül a nyugdíjkassza megreformálásáról, ezek közül az egyik legkonkrétabb munkaanyag kiszivárgott.
Az [origo] információ szerint a kormány újabb "pillért" iktatna a nyugdíjrendszerbe, miután egyet kilőtt. Az NGM-ben készülő titkos szakmai anyagokra hivatkozva a hírportál azt írja, Magyarországon bevezetnék a munkanyugdíjat és a fix összegű alapnyugdíjat. Ezzel az egyéni számlás és a mostani nyugdíjrendszer "hibrid" változata működne tovább Magyarországon.
Igazi hungarikum lehet a magyar nyugellátás rendszere
A nyugdíjreform kapcsán az NGM és a kormányfő is többször utalt az egyéni számlás rendszerre, sőt a magánnyugdíjpénztári vagyont is elvileg név szerint vezetik át az állami rendszerbe, így tudható, kinek a számláján mennyi pénz is van (sőt, ha kasszák veszteséget okoztak egykori tagjaiknak, azt az állam kiegészíti). Az egyéni számlás rendszerre való utalások azonban nem tették egyértelművé, milyen nyugellátásai rendszerben gondolkozik a kormány. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben ugyanis a ma befizetéseiből állja az állam a most kifizetett nyugdíjakat - illetve azt még a költségvetésből kell kipótolnia. Az egyéni számlás, vagyis svéd modell arra épül, hogy az állampolgár a nevén vezetett számlán felhalmozza későbbi nyugdíját: amit magának fizet be, azt járadékként később meg is kapja.
Csakhogy egy ilyen rendszer bevezetése meglehetősen drága lenne, akárcsak a fenntartása - ezért sem volt valószínű, hogy Magyarországon a tisztán egyéni számlás rendszert alakítják ki. Ráadásul az árfutási idő nagyon hosszú lenne, Svédországban is egy évtized kellett hozzá, hogy be tudják vezetni ezt a módszert, elnézve a magyar nyugdíjkassza helyzetét, erre itthon biztos nem lenne lehetőség.
A kormányfő ugyanakkor mégis ragaszkodott hozzá, hogy legyen egy fix, alapnyugdíj, melynek összege egységes - ezt egészítené ki az egyéni számlán felhalmozott munkanyugdíj, melynek összege a munkában eltöltött idő és fizetés függvényében változna.
Az alapnyugdíj összegét általában a létminimumhoz szükséges összeghez kötik, hiszen alapvető célja az időskori teljes elszegényedés megakadályozása. Ennek bevezetésével a magyar állam a nyugdíjrendszer második pillérének felszámolása után az ellátottak körének nyújtana mankót - állami forrásokból. Ezzel már önmagában több probléma lehet.
Az alapnyugdíj egyik előnye, hogy nem terheli a nyugdíjkasszát, azt általában egyéb adóbevételekből teremtik elő. A magyar út azonban más lenne, az [origo] szerint ezt az ellátást is a nyugdíjkassza állná, vagyis a nyugdíj-hozzájárulásból teremtenék elő. Elnézve az állami nyugdíjkassza egyenlegét, ez igen bátor tervnek néz ki. Az alapnyugdíj bevezetésének ugyanis éppen az lehetne az egyik előnye, hogy csökkenti a munkáltatói járulékokat.
Bár olyan tervezetről van szó, amely még nincs "végső, előkészített" stádiumban, az mindenképpen érdekes, hogy a kormány a jövőben miből kívánja előteremteni a nyugdíjkifizetések forrását. Sokkal inkább valószínű, hogy az ellátottak körét fogják szűkíteni.
1,3 millió embert végleg kiírnának a nyugdíjrendszerből
Ebből a szempontból pedig egyáltalán nem lényegtelen, hogy a magyar alapnyugdíj-jogosultságot - a nemzetközi gyakorlattal ellentétben - szolgálati időhöz kötnék. A hírportál úgy tudja, hogy a mai öregségi nyugdíjhoz hasonlóan a kötelező szolgálati idő 20 év lenne az alapnyugdíj esetében is. Ezzel az a nagy probléma, hogy sokakat kizár a nyugellátás rendszeréből, miközben az alapjuttatás szinte mindenhol azt a célt szolgálja, hogy senki se maradjon járadék nélkül. Az 1950-es években született Ratkó-generáció tagjai 3-4 éven belül megkezdik a nyugdíjba vonulásukat, amivel nemcsak az a gond, hogy egy évtizeden belül 45 ezerrel többen lesznek évente jogosultak nyugellátásra, mint ma, hanem elsősorban az, hogy közülük sokan nem szereznek jogosultságot nyugellátásra.
A hírportál idézi Augusztinovics Mária, Gyombolai Márton és Máté Levente egy 3 évvel ezelőtti kutatását, melyből kiderül, hogy közel 1,3 millióan nem dolgoztak annyit, hogy időarányosan kijöjjön a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szint. A kormány előtt lévő tervezet alapján ez a réteg alapnyugdíjat sem kaphatna a jövőben. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az idézet tanulmány szerint további 700 ezren pedig alig kapnak majd nyugellátást a ledolgozott éveik és bejelentett keresetük alapján, akkor úgy tűnik, közel 2 millió embert komolyan fenyeget az időskori elszegényedés réme, nekik még a mindennapi megélhetés is komoly gond lesz.
Pénz kellene a nyugdíjakra
A tervezet alapján a nyugdíjas korba lépők közel harmada esne el az állami nyugdíjtól, miközben más felhalmozásuk vélhetően nem nagyon lesz. Ahogy arról korábban írtunk, a magánnyugdíjpénztári tagság megszűnésével a közel 2500 milliárd forint esett ki a nyugdíjrendszerből (a teljes összegből 560 milliárdot idén elköltenek, méghozzá nyugdíjakra), ezt tulajdonképpen magunknak kel pótolnunk, csakhogy a lakosság kezében erre jelenleg kevés a pénzügyi eszköz, annak nagy részét elszívták ugyanis az elszabaduló devizaárfolyamok.
A kormány szeptember 6-ától egyeztet komolyabban az NGM-ben készülő tervekről. Az előjelek azt mutatják, hogy az egyéni számlás rendszer "fapados" változata valahogy belekerülhet a magyar nyugdíjrendszerbe, ez pedig megnyithatja az utat a kormányfő által erősen támogatott fix összegű alapnyugdíj bevezetése előtt. Nem végleges tervezetről van szó, könnyen lehet, hogy az NGM a mostani kiszivárogtatással a közvéleményt akarja csak megszondáztatni. Annyi bizonyos, hogy a tervezet rávilágít: az állami nyugdíjrendszer is rejthet magában nagy kockázatokat.
Forrás:privátbankár.hu