A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek - mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének nyugalmazott főmunkatársa pénteken az MTI-nek.
A néprajzkutató annak kapcsán, hogy nagypéntek este országszerte szentmiséket, illetve istentiszteleteket tartanak a templomokban, kiemelte: a protestáns hívők közül azok is, akik évközben nem vettek úrvacsorát (általában minden hónap első vasárnapján lehet ezt megtenni a protestáns liturgia szerint), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort.
Az úrvacsorát korábban alapvetően életkor szerint osztották ki a hívek között, először a legidősebbek, aztán a fiatalabbak részesültek belőle, ma már ezt a hagyományt nem tartják. Nagypénteken azonban ma is fekete oltárterítőt helyeznek el a protestáns templomokban, korábban pedig az is szokás volt, hogy gyászöltözetben mentek istentiszteletre - tette hozzá.
Tátrai Zsuzsanna elmondta, a Brassó környéki, hétfalusi evangélikus csángó hívők nagypéntek alkalmából Jézus szenvedéstörténetére emlékeztető passiót is énekeltek, ami az úgynevezett lamentációval (siralom) együtt a reformáció óta része a protestáns istentiszteleteknek.
Felhívta a figyelmet: az úrvacsorára lelkileg fel kell készülni, ezért mielőtt azt kiszolgáltatnák, a hívek szigorú böjtöt tartanak nagypénteken, tartózkodnak a hús és a zsiradékok fogyasztásától. Ennek voltak helyi változatai, amelyek jobbára kimentek a szokásból, így például Mezőberényben semmit nem ettek, vagy csak zsírtalan ételt, Békéscsabán pattogatott kukoricát, a Vas megyei Csönge községben pedig aszalt gyümölcsből készült levest fogyasztottak egész nagypénteken.
Egyénileg is volt sokféle változat a böjt megtartására; volt, aki csak tojást vagy tejterméket, illetve száraz kenyeret vett magához. Régen nagypénteken még a tüzet is eloltották, kenyeret sem sütöttek, mert azt tartották, hogy ilyenkor a tészta kővé válik - jegyezte meg.
A néprajzkutató szólt arról, hogy a népszokás szerint a nagypénteki böjt addig tart, amíg a csillagok fel nem jönnek az égre, azaz estig, ezután már lehet főtt kolbászt, kocsonyát is enni a tojáshoz.