Az új francia miniszterelnök elvetette a baloldal költségvetési javaslatait

"A kormány a parlamenti munka megkezdése előtt megalakul. Szeretném folytatni a munkát a költségvetési tervezeten. A minisztereknek, akik a kormány tagjai kívánnak lenni, egyet kell azzal érteniük" - mondta Lecornu, aki csaknem három hete történt kinevezése óta még mindig nem tudott kormányt alakítani.

A parlamenti ülésszak szerdán kezdődik a Nemzetgyűlés tisztviselőinek megújításával, egy nappal azelőtt, hogy a szakszervezetek újabb országos tiltakozónapot szerveznek a várható költségvetési megszorítások ellen.

Miután a miniszterelnök az elmúlt két hétben folyamatos konzultációkat folytatott a politikai, szakszervezeti és munkaadói erőkkel egy olyan végrehajtói hatalom kialakítása érdekében, amely képes lesz túlélni az ellenzék által már bejelentett újabb bizalmatlansági indítványt, lemondott arról, hogy a Szocialista Pártból hívjon meg személyiségeket az új kormányba, mert szerinte a leendő minisztereknek "osztaniuk kell a kormány fő irányelveit" - hívta fel a figyelmet.

Sébastien Lecornu elmondta: 2026-ra GDP-arányosan 4,7 százalékos államháztartási hiányt tervez, megtartva az előző kormányok azon célját, hogy a decifit 2029-re a 3 százalékos szintre térjen vissza.

Emiatt elutasította a baloldal, sőt a kormányzó pártok egy része által is támogatott két javaslatot: a vagyonadó visszaállítását és az úgynevezett Zuchman-adó bevezetését, amely a 100 millió eurónál nagyobb vagyonok évi 2 százalékos adóját jelentené.

A Gabriel Zuchman közgazdász által kidolgozott javaslat megközelítőleg 1800 adózót érintene Franciaországban.

A baloldalnak és a szakszervezeteknek a nyugdíjreform felfüggesztésére tett javaslatát sem tartja elfogadhatónak a kormányfő, mert szerinte az "nem oldana meg semmilyen problémát".

Sébatien Lecornut szeptember 9-én nevezte ki a köztársasági elnök új miniszterelnöknek, miután elődjét, Francois Bayrout az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt.

Decemberben Michel Barnier-t is a költségvetési tervezet miatt buktatta meg a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal.

Franciaország a harmadik helyen áll az eurozóna legeladósodottabb országai között, Görögország és Olaszország mögött, és első a deficit mértékét tekintve, amely idén a GDP 5,4 százalékát teszi ki, messze elmaradva a 3 százalékos küszöbtől, amely lehetővé tenné az adósság stabilizálását.

A miniszterelnök jelezte, hogy hatmilliárd euróval csökkentené az államnak a saját működésére fordított kiadásait, miután szerinte a kormánynak "példát kell mutatnia", valamint "jobban kell ellenőriznie a szociális kiadásokat és az önkormányzatok kiadásait".