Az olajárak emelkedéssel nyitottak vasárnap, miközben az Irán elleni háború a harmadik hetébe lépett, és egyelőre nem látszik a vége.A Brent hordónként 106,5 dolláron tetőzött, míg a WTI 102,4 dolláron érte el napi csúcsát. Cikkünk írásakor az árak rendre 103, illetve 97,5 dollár körül forognak.Az árfolyammozgás annak nyomán következett be, hogy az Egyesült Államok pénteken, a tőzsdék zárása után csapást mért Irán első számú olajexport-központjára, a Kharg-szigetre.
Bár a támadás főként a sziget katonai infrastruktúrájára irányult, az Irán kulcsfontosságú exportterminálja elleni csapás egy újabb lépés a már így is feszült szoros térségét destabilizáló akciók sorában.
Bár a támadás főként a sziget katonai infrastruktúrájára irányult, az Irán kulcsfontosságú exportterminálja elleni csapás egy újabb lépés a már így is feszült szoros térségét destabilizáló akciók sorában.
A JPMorgan adatai szerint Irán olajexportjának mintegy 90 százaléka a Kharg-szigetről indul.
A Trump-kormányzat továbbra sem zárja ki, hogy a térség olajipari létesítményeit is célba vegye.
A CNN-nek adott vasárnapi interjúban Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete úgy fogalmazott, hogy Trump elnök „egyelőre szándékosan csak a katonai infrastruktúrát támadta”.
„Úgy gondolom, ezt a lehetőséget mindenképpen fenn fogja tartani, ha le akarja bénítani az energiainfrastruktúrájukat” – tette hozzá.
Trump szombaton fokozta a nyomást az európai és ázsiai szövetségeseken, hogy csatlakozzanak a szoroson áthaladó haditengerészeti kísérőmisszióhoz.
A Truth Socialön közzétett üzenetében külön is Kínához, Franciaországhoz, Japánhoz, Dél-Koreához, az Egyesült Királysághoz és más országokhoz fordult, azzal érvelve, hogy őket jobban sújtja a zavar, mint az Egyesült Államokat.
Eddig nem született határozott vállalás, de a Fehér Ház már ezen a héten be akarja jelenteni, hogy több ország is csatlakozik a kísérőmisszióhoz – mondták amerikai tisztviselők a Wall Street Journalnak.
A beszámoló szerint arról is folynak még az egyeztetések, hogy az ilyen művelet még a háború vége előtt vagy csak azt követően induljon el.
Az uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben ülnek össze, hogy megvitassák az Aspides nevű uniós haditengerészeti misszió kiterjesztését a szorosra, de több meghatározó szereplő, köztük Johann Wadephul német külügyminiszter, máris szkeptikusan nyilatkozott a tervről.
Az amerikai energiaügyi minisztérium nyilvánosságra hozta, hogyan járul hozzá 172 millió hordóval a Nemzetközi Energiaügynökség eddigi legnagyobb, összesen 400 millió hordós vészhelyzeti készletfelhasználásához.
A korábbi stratégiai tartalékfelszabadításoktól eltérően a Trump-kormányzat most „csereügyletként” írja le a folyamatot: az olajat kölcsönadottnak tekinti, amelyet később, néhány hordónyi „felár” mellett kell visszaszolgáltatni.
Ez a hiteljellegű konstrukció eltér a korábbi válságoktól, amikor a tartalékokat közvetlen eladásokon keresztül juttatták a piacra, ami most bonyolultabbá teszi a Nemzetközi Energiaügynökség tervének végrehajtását, és mérsékli annak enyhítő hatását.
Az energiaügyi minisztérium közölte, hogy az első körben 86 millió hordót engednek ki, az ajánlattételi határidő pedig kedd.
A Nemzetközi Energiaügynökség vasárnap azt is pontosította, hogy az ázsiai és óceániai készletek azonnal rendelkezésre állnak, míg az európai és amerikai tartalékok csak március végére érkeznek meg
Euronews