Debrecen városa évekig veszteségesen üzemeltette repülőterét. Miért pont akkor adja azt egy magáncég üzemeltetésébe, amikor kiváló kilátás ígérkezik a közeljövőben nyereség elérésére? Többek között erre a kérdésre is választ vár a Jobbik debreceni frakciója. Kőszeghy Csanád Ábel frakcióvezető-helyettes szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Debrecen város polgármestere nyilvánvalóan megtévesztette a képviselő-testületet.
A sajtótájékoztató elején Kőszeghy Csanád Ábel ismertetett néhány sajtóhírt, időrendi sorrendben:
- 2011 május elején Kósa Lajos Kínában járt, ahol tárgyalt Belső-Mongólia első titkárával, valamint több kínai céggel. A megbeszéléseken bemutatták a debreceni befektetési lehetőségeket és a jövőbeni gazdasági együttműködésről is szó volt. Többek között a debreceni repülőtér és a hozzá kapcsolódó ipari fejlesztési területekkel kapcsolatos együttműködési lehetőségekről tárgyaltak a város vezetői Kínában.
- Közvetlenül az ezt követő héten Debrecenbe érkezett egy kínai küldöttség - Belső-Mongóliából – és bejárták a repülőteret és az Ipari Parkot.
- 2011. július 13. - A Belső-Mongólia Autonóm Régió Népi Tanácsa főtanácsadójának vezetésével járt kínai küldöttség Debrecenben.
- A debreceni közgyűlés Kósa Lajos polgármester előterjesztése alapján 2011 augusztusának végén megszavazta az addig 100%-ban városi tulajdonú AIRPORT-DEBRECEN Repülőtér-üzemeltető Kft. 74%-os tulajdonrészének eladását a XANGA csoport érdekeltségébe tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft-nek.
- 2011. szeptember 29-én már a következőkről szóltak a híradások:
„100 millió eurónak megfelelő befektetés érkezik Debrecenbe Kínából a következő egy évben. Az önkormányzat, a Vagyonkezelő Holding, és az ipari parkot üzemeltető Xanga cégcsoport képviselői csütörtökön írták alá Belső-Mongólia képviselőivel az erről szóló megállapodást.”
Azt hiszem, egészen nyilvánvaló, hogy a közeljövőben érkező kínaiak nem gyalog vagy biciklivel jönnek majd Debrecenbe, tehát egy több tíz milliárd forintos beruházás fellendíti a repülőtér forgalmát – vélekedett Kőszeghy Csanád Ábel, majd hozzátette: - Ami ebben rendkívül felháborító, az az, hogy városunk polgármestere annak tudatában játszotta át egy befektetőcsoportnak a debreceni reptér üzemeltetését, hogy nagyon rövid időn belül felértékelődik az ipari park és a repülőtér is. Kósa Lajosnak tudnia kellett róla, hiszen minden egyes tárgyaláson részt vett Kínában és Magyarországon is! Ennek ellenére a reptér üzemeltetési jogáról szóló közgyűlési előterjesztésben ezt írta:
„Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tájékoztatása szerint az AIRPORT-DEBRECEN Kft. 2010. évi vesztesége – a költségek drasztikus csökkentése után is - mintegy280 M Ft-ra tehető. Az Önkormányzat 2010. évben 60 M Ft támogatást, valamint 10 M Ft üzemeltetési díjat fizetett az AIRPORT-DEBRECEN Kft. részére. Amennyiben az AIRPORT-DEBRECEN Kft. tulajdoni viszonyai, valamint az üzemeltetési szerződés feltételei sem változnak meg, abban az esetben a Repülőtér működésének jelenlegi szinten tartása hosszú távon legalább ugyanilyen mértékű terheket jelentene az Önkormányzat és a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. részére.”
- Ez a kínai befektetők érkezésével már nyilván nem igaz, a XANGA pont ezért vállalta át ilyen bátran az üzemeltetést – fogalmazott a debreceni Jobbik frakcióvezető-helyettese. - Sem Kósa, sem a város alpolgármesterei nem szóltak egy szót sem a küszöbön álló 100 millió eurós kínai befektetésről a közgyűlésben! Debrecen város polgármestere megtévesztette a képviselő-testületet, hiszen ha például a Jobbik-frakció tud erről a körülményről, akkor semmiképp nem szavazzuk meg az előterjesztést!
Hab a tortán, hogy Kósa Lajos aláírt egy támogató nyilatkozatot a „Debreceni Belső Mongol Technológiai és Kulturális Park” elnevezésű gazdaságfejlesztési programhoz, amely programról azonban nem tudhatjuk, hogy miről is szól igazából. Ugyan Debrecen város és a Vagyonkezelő holding vezetése láthatta a terveket, de maga program a XANGA és a kínai befektetők üzleti titka marad.
Kérdéseink a városvezetéshez:
1. A város évekig veszteségesen üzemeltette a repülőteret. Miért pont akkor adja azt egy magáncég üzemeltetésébe, amikor kiváló kilátás ígérkezik a közeljövőben nyereség elérésére?
2. Az üzemeltető cég eladásakor miért nem tájékoztatta Kósa Lajos a képviselő-testületet a közeljövőben várható, a repülőteret is érintő 100 millió eurós megállapodásról?
3. Előnyös volt-e a Debrecen számára az AIRPORT-DEBRECEN Kft. 74%-ának eladása 2011. augusztusában, amikor a város vezetése már nyilvánvalóan tudott a küszöbön álló kínai megállapodásról?
4. Kósa Lajos milyen minőségében tárgyalt a kínaiakkal: a város vagy a Xanga képviseletében?
Jogászaink vizsgálják, hogy milyen jogi lépéseket tudunk tenni az ügyben – zárta a sajtótájékoztatót Kőszeghy Csanád Ábel.
Forrás: szebbjovo.hu