- A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a budapesti tőzsde teljesítményéről és a kormány gazdaságpolitikájáról közölt elemzést keddi számában, míg a francia baloldali Libération arról írt, hogy a magyarok félnek a nevüket felvállalva nyilatkozni a sajtónak.
Michaela Seiser, a FAZ szerzője Meglepetések a budapesti tőzsdén című írásában kiemelte: Magyarország már jó ideje nehéz terep a befektetőknek, a BUX-index idei emelkedésével azonban "Magyarország az egyik pozitív meglepetés a régióban". Ugyanakkor az euróban számoló befektetők számára másképp fest a helyzet, mert a forint gyengült az év eleje óta, és "sok minden szól amellett, hogy az árfolyam nyomás alatt marad".
A nemzeti bank 2012 nyara óta "jelentősen lazított" pénzpolitikát követ - tette hozzá Michaela Seiser. Elemzőket idézve kifejtette: miközben "a pénzpolitikai fronton enyhülés jön", a nemzetközi befektetőket "zavarja az Orbán Viktor vezette nemzeti konzervatív kormány kapkodó gazdaságpolitikája".
A cikk a FAZ internetes kiadásában Magyarország- Tőzsde lehetőségekkel címmel jelent meg.
http://www.faz.net/aktuell/finanzen/aktien/ungarn-boerse-mit-potential-12094208.html
A névtelenségre ítélt magyar ellenzék címmel közölt riportot a Libération.
A francia baloldali újság szerint "a magyar sajtót olvasva arctalan emberek országában érzi magát az ember", ahol annak ellenére, hogy "nincsen sem gulág, sem kínzás", mindenki ugyanúgy fél, mint a rendszerváltás előtt, és nem akarja a nevét nyomtatatásban látni. A tudósító Florence La Bruyere példaként említi az Indexnek az oktatási intézmények állami fenntartásba vétele miatt kialakult "káoszról" készült riportját, amelyben kizárólag névtelenül nyilatkoztak igazgatók, tanárok és szülők. A lap szerint hasonló a helyzet a tüntetéseken. "Megérti, ez diktatúra! Ha beszélek, lehet, hogy megtorolják rajtam vagy az intézményen, ahol dolgozom" - idézett a lap egy Gábor keresztnevű egyetemi tanársegédet a február 11-i megmozdulásról.
A Libération szerint azonban kormánykörökből sem nyilatkoznak szívesen névvel az emberek: az újságcikkek bővelkednek az olyan kifejezésekben, mint hatalomhoz közeli forrás, neve elhallgatását kérő tanácsadó, Orbán Viktor köréhez tartozó, magas rangú személy. A lap szerint a közmédiában pedig, amelyet "teljesen a kormánypárt ellenőriz", a kommunista időszakhoz hasonlóan csak jó híreket lehet hallani. Miközben a hírportálok nyitólapján a Magyarországot sújtó jelentős recesszióról van szó, a köztévében a balatoni algahelyzet a vezető hír. "A hírműsorokban jelenleg nincsenek hírek" - idézte a lap Polyák Gábort, a Mérték Médiaelemző Műhely szakértőjét.