Az általános ügyek tanácsaként eljáró uniós külügyminiszterek pénteki értekezletén ugyan hivatalos napirendi pontként nem szerepel Magyarország, de a "bármi egyéb téma" keretében bárki felvetheti az elmúlt időszak magyar törvényalkotási folyamatáról az EU-val folytatott párbeszéd ügyét - közölte Martonyi János, a magyar diplomácia irányítója hétfőn Brüsszelben.
A nap folyamán az uniós külügyminiszterek kifejezetten külpolitikai témáról tárgyaltak. Pénteken ismét összeülnek, alapvetően azért, hogy előkészítsék a jövő hétfői EU-csúcstalálkozót. Az általános ügyek tanácsában azonban Martonyi szerint elképzelhető, hogy lesz, aki kérdéseket tesz fel a témában.
Az elmúlt kedden a belga külügyminiszter bejelentette, hogy a három Benelux-ország jelentést kér az Európai Bizottságtól (EB) Magyarország ügyében. Didier Reynders Brüsszelben újságíróknak elmondta: Belgium, Hollandia és Luxemburg azt javasolja, hogy a jelentést vitassák meg az adott uniós szakminiszterek.
Reynders - aki vallon liberális politikus - nem zárta ki, hogy egy későbbi időpontban eljárjanak Magyarország ellen az unió működésének kereteit kijelölő Lisszaboni Szerződés hetedik cikke alapján.
"Mielőtt azonban szankciókról beszélünk, meg kell várnunk a bizottság jelentését" - mondta akkor Reynders, megjegyezve, hogy Budapestnek is meg kell adni az állásfoglalás lehetőségét.
Martonyi János hétfőn - miután az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a múlt héten három kérdésben kötelezettségszegési eljárást indított - hangsúlyozta, hogy Magyarország a problémakör jogi keretére összpontosít. A cél az, hogy megoldásra jussanak az unióval a lehető legtöbb kérdésben - mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani munka más légkörben folyik, mint amilyenben a múlt heti európai parlamenti ülés lezajlott. A parlamentben - mondta - politikai álláspontokat szembesítenek egymással, a mostani tevékenységet azonban szakszerűség és tárgyszerűség jellemzi, ahol érvek és ellenérvek mérlegelése zajlik.