Svédország budapesti nagykövete levélben cáfolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyes korábbi állításait, amelyek a magyar médiatörvény és más európai országokban érvényben lévő médiaszabályok összehasonlítása során a svédországi médiaszabályozást mutatták be – tudta meg a hvg.hu.
"Nem feleltek meg a valóságnak..."
A svéd nagykövetségen péntek délután a hvg.hu kérdésére megerősítették, hogy a levélben valóban a nagykövet válaszolt a magyar minisztérium állításaira. "Azokra a pontokra reagáltunk, amelyek nem feleltek meg a valóságnak teljes mértékben, illetve félrevezetőek voltak" - mondta a levéllel kapcsolatban Lars-Erik Tindre, a budapesti svéd képviselet helyettes vezetője.
A Magyarországon akkreditált külföldi újságírók szervezetének (Hungarian International Press Association - HIPA) címzett levélben Cecilia Björner, Svédország budapesti nagykövete azokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által két korábbi hírlevélben közzétett állításokat cáfolta, amelyek – a magyar médiatörvény és a svéd médiaszabályozás közötti hasonlóságokat kiemelendő – az online kiadványok regisztrációs kötelezettségeire és a médiahatóságok kormánytól való függetlenségének fokára utaltak.
A hvg.hu birtokába került nagykövetségi levél szerint a KIM december 17-én a külföldi újságíróknak küldött hírlevelében arról írt, hogy Svédországban a médiahatóság felelős az online híroldalak regisztrációjáért és engedélyezéséért, minden online híroldalnak regisztrációval és engedéllyel kell rendelkeznie, a regisztrációban pedig meg kell nevezni egy személyt, aki viseli a jogi felelősséget. Ezenkívül a tárca a nagyköveti levél szerint hozzátette, hogy a regisztrációra azért van szükség, hogy a svéd kiadványok felmentést kapjanak az "előzetes cenzúra" alól.
Cecilia Björner a levélben cáfolta ezeket az állításokat, a nagykövet szerint Svédországban az online kiadványok kiadóinak nem kötelező a médiahatóságnál regisztrálniuk, ez csak a rádióknak, tévéknek és az on-demand műsorszolgáltatást nyújtó cégeknek kötelező. Az üzenet szerint a jogi felelősséggel rendelkező személy megnevezésének kötelezettsége is kifejezetten ezekre a szolgáltatókra vonatkozik. "A hirlevél megfogalmazásairól ezért el kell mondani, hogy a Svédországban megvalósuló kontroll szintjéről ferde képet adnak" - olvasható a levélben.
Az pedig, hogy a tárca hírlevele arra céloz, az online tartalmat Svédországban "előzetes cenzúrának" vethetik alá, a nagykövet szerint a svédországi jogrendszer és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó svéd jogi modell súlyos félreértése - a cenzúrát ugyanis tiltja a svéd alkotmány.
A nagykövet a levélben egy másik, január 3-án küldött minisztériumi hírlevél összehasonlítására is reagál. A KIM ebben azt írta, hogy a svéd médiahatóság, a műsorszórási bizottság és a távközlést felügyelő testület tagjait is a svéd kormány nevezi ki, illetve, hogy mindhárom szervezet a kormány ellenőrzése alatt áll. A hírlevél azt sugallta, hogy a svédországi hatóságok - több más európai hatósághoz hasonlóan - a magyar Médiatanácshoz képest kevésbé függetlenek a kormánytól.
Igaz, hogy számos svéd hatóságra a kormány általános szabályai vonatkoznak, de az alkotmány kimondja, hogy a kormány és annak tagjai nem befolyásolhatják az egyes konkrét ügyeket a kormány által felügyelt intézményeknél - teszi hozzá a levél, amely szerint ezért vitatható, hogy a svéd médiahatóságok kevésbé lennének függetlenek a magyar Médiatanácsnál. Ráadásul a nagykövet szerint az említett svéd hatóságok hatásköre sem azonos a Médiatanácséval, ezért összehasonlításuk is értelmetlen.
Forrás:
www.hvg.hu