A Széll Kálmán Terv egyes pontjai nagy felháborodást váltottak ki az oktatással foglalkozó szakemberek, szakszervezetek körében. Az alapiskola időkeretének bővítése, a költségtérítéses képzés megszüntetése, illetve a 15 éves korig terjedő tankötelezettség mind olyan terv, amely eddig a hónapok óta készülő köz-, illetve felsőoktatási törvény egyik változatában, koncepciójában sem jelent meg.
A felsőoktatás átszervezésének konkrét módjára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tesz javaslatot - mondta el Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.
A legnagyobb ellenállást a tankötelezettség 15 éves korig való lecsökkentése váltotta ki a szakszervezetek, érdekképviselet tagjaiból, hiszen a fejlettebb országokban éppen ellenkezőleg a magasabb korhatár elérése a folyamatos cél. Pósán László oktatáspolitikus azzal indokolta a tankötelezettség életkori határának 18-ról 15-re változtatását, hogy a többszörösen bukott, kezelhetetlen fiatalok nem valók az általános iskolákba és hátráltatják a többiek munkáját.
Lázár János frakcióvezető, hódmezővásárhelyi polgármester korábbi nyilatkozata nem áll párhuzamban ezzel az állítással. Ő ugyanis azt mondta, számokkal tudja igazolni, hogy ezek a tanulók nem akadályozzák az őket befogadó osztály munkáját. A szakértőket felháborította a javaslat: "Ez nemzeti katasztrófa" - fogalmazott az InfoRádiónak Vekerdy Tamás gyermekpszichológus.
Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke pedig a Klubrádióban Taigetosz-törvénynek nevezte a tankötelezettség 15 éves korig való meghatározását. Hozzájuk hasonlóan Mendrey Lászlóné, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke sem értett egyet a döntéssel, és felhívta a figyelmet az így kialakuló tanári létszámtöbbletre. Vekerdy Tamás a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményre hivatkozva, amely kimondja a gyermekek érdekének előtérbe helyezését minden körülmények között, a hazai és a nemzetközi törvények megsértésének nevezte az új szabály lehetséges bevezetését. Ez ugyanakkor az uniós elveknek is ellent mond, hiszen a lisszaboni stratégia szerint a tagállamoknak mindent meg kell tenniük a korai iskolaelhagyás ellen. A gyermekpszichológus arról is beszélt, hogy a nyolcadik osztályt végzett gyermekre nem fog igényt tartani a munkaerőpiac, ezért a törvény csak még több munkanélküli segély kiosztását tenné szükségessé.
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke úgy véli, pontosan megfogalmazott elvárásokra van szükség. "Azt gondolom, nem a tankötelezettség leszállítása a jó megoldás, hanem a pontosan megfogalmazott társadalmi elvárás. Előny viszont, hogy az állam lemond a megtévedt, hirtelen döntést hozó fiatalok tanulásának finanszírozásáról" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak.
Pokorni Zoltán javaslata kapcsán, amely az alapiskola 9 évfolyamosra bővítését tartja szükségesnek, Trencsényi László utalt az eddigi közoktatási törvénnyel való ellentmondásra: "A közoktatási törvénytervezetben az szerepel, hogy nyomatékot kell adnia korai fejlesztésnek. Ha hihetünk ennek a mondatnak, akkor éppen, hogy nem szabadna az alapozást tízéves korban abbahagyni."
A Pedagógus Szakszervezet nem ért egyet a változtatással, szakmailag alaptalan döntésnek ítéli. Horn György az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke egyedülálló megoldásnak tartja a 4+5 éves képzést, mivel Nyugat-Európában éppen ennek fordítottja a jellemző, azaz hogy az alsó tagozat a hosszabb időtartamú. Az elképzelés mégis támogatható lenne, ha nem vezetnék be mellette a 15 éves korig tartó tankötelezettséget. Erre vonatkozólag Horn György megjegyezte: "A miniszterelnök úgy látszik, nem tudja, hogy a 16 éven aluli gyerek Európában nem vállalhat munkát."
A tankötelezettség 15 évre csökkentésének az egyik javaslattevője az iparkamara. Az iskolák eddig "fogva tartották" a diákokat, akik nem szerettek volna az iskolapadban ülni. "Mindössze arról van szó, hogy az új szabályozás szerint a diákok nincsenek a nyolcadik osztály után az iskolapadba kényszerítve, aki dolgozni akar menni, mehet" - véli Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója.
A kamara szerint egy-egy évfolyamból 25 ezer diák kerül ki úgy, hogy a nyolc osztályt vagy még azt sem teljesíti, s nem szereznek szakmát. Az ő elhelyezkedési esélyük a munkaerőpiacon minimális, csupán 20-25 százalékuk talál állást, míg a szakmával rendelkezők 62-63 százaléka.
A felsőoktatási intézményekre vonatkozó új intézkedésről írt a Magyar Nemzet, amelyben az olvasható, hogy a költségtérítéses képzést megszüntetné a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a kancellária indoklása szerint a fizetős kurzusok felesleges kapacitások fenntartását szolgálják. Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a Klubrádiónak elmondta, ez a lépés ellehetetlenítené az élethosszig tartó tanulást, a másoddiplomás és a céges képzést valamint a külföldi diákok itt tartózkodását. A BGF rektora szerint az állami egyetemek nagy bevételtől esnének el, ha megszűnne ez a képzési mód. A felsőoktatási intézmények így is nehéz helyzetben vannak, a 13 milliárd forintos zárolás következtében. Ezzel kapcsolatban Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke kifejtette: a rendkívüli takarékoskodás mellett, amelyet szükségessé tesz a megvonás, várhatóan egyetlen aktív dolgozót sem kell elbocsátani.
Szijjártó Péter elmondta: a szükséges konzultációk lebonyolítása után a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fog javaslatot tenni a felsőoktatási rendszer átszervezésének konkrét módjára.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke továbbá az Indexnek megmagyarázta, mit értenek az egyetemi költségtérítéses képzések "kivezetésén". A terv részlete ugyanis nem a fizetős képzések megszüntetését jelenti, hanem azt, hogy a jövőben a költségtérítéses hallgatók valós, 100 százalékos térítést fizessenek – mondta.
Forrás:
eduline.hu