Nem népszerű a fiatalok körében a rövidített szakképzés

A lap által megkérdezett szakemberek szerint: a fiatalok attól félnek, hogy a rövidebb képzési idő alatt nem tesznek szert elég alapos tudásra, és ezáltal a munkaerőpiacon is kevesebbet érnek majd társaiknál.

 A szakképzés megmentését célozta meg a Bajnai-kormány reformcsomagja - ugyanakkor az idei középfokú beiskolázási adatok azt mutatják, hogy a törekvés nem járt sikerrel. A Magyar Nemzet információi szerint négyből három diák inkább egy évvel többet tanul ugyanazért a végzettségért, amelyet a rövidített szakképzés során is meg lehet szerezni. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 23.665 fiatalt vettek fel szakiskolába, és közülük csupán 6.099 főt rövidített képzésre - attól függetlenül, hogy az intézmények 15 ezer férőhelyet hirdettek meg a hároméves előre hozott képzésre. Összességében sem voltak népszerűek idén a szakképzések: tavalyhoz képest 1.300-al kevesebb diákot vettek fel ilyen képzésre, így a szakiskolai férőhelyeknek alig a felét sikerült csak feltölteni. A helyzetet súlyosbítja, hogy bizonyos szakmaterületeken - mint az elektronika, a gépészet, vagy az építőipar - komoly szakemberhiánnyal kell számolni. A tavaly indított rövidített szakképzés lényege, hogy - a választási lehetőség fenntartása mellett - 86 szakmát illetően egy évvel rövidebb kurzust is indíthattak az intézmények. Ez idő alatt a diákok feleannyi ideig tanulnak elméletet, a gyakorlati képzést pedig azonnal megkezdik. A Magyar Nemzet tájékoztatása szerint ma a középfokú iskolába járók csupán 23,8 százaléka szakiskolás és több mint 75 százaléka jár érettségit adó középiskolába. A kormány célja, hogy módosítsa ezeket az arányokat és a jövőben a tanulók 35 százaléka legyen szakiskolás, 40 százaléka szakközépiskolás és csupán 25 százaléka gimnazista.

(Forrás: Magyar Nemzet)