Ausztria egyértelmű jobbra tolódásáról írtak hétfő reggel az osztrák választást követően az európai lapok. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap annak esélyeit latolgatta, hogy Ausztria csatlakozhat a bevándorlásellenes visegrádi négyekhez (V4).
"Minden személyes és tartalombeli belpolitikai különbség ellenére a vezető osztrák pártok jobboldalra tolódtak a migráció kérdésében" - írta a FAZ kommentátora.
A hagyományosan bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezette sorba a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) is beállt, és már az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) berkein belül is egyre kevesebben vannak a migránsokat tárt karokkal fogadók - tette hozzá a cikkíró.
Ezzel a hozzáállással Bécs közelebb került a Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló V4-ek által képviselt irányvonalhoz. Bár a visegrádi csoportból sokan szívesen látnák Ausztriát, a FAZ emlékeztetett rá, hogy Bécs több szempontból különbözik a V4-ektől.
A Die Welt című konzervatív napilap rámutat: a mindössze 31 éves új osztrák kancellár szenzációs felemelkedése sok szempontból hasonlít a francia elnök, Emmanuel Macron sikerére.
Kurz még Macronnál is gyorsabb volt, hiszen neki csak öt hónapra volt szüksége ahhoz, hogy egy gyengélkedő pártból egy egy személyre épülő politikai gépezetet építsen ki, megtörje egy feltartóztathatatlannak látszó jobboldali párt varázsát, és az ország legnagyobb hatalmú vezetőjévé választassa meg magát.
Sikerének egyik kulcsa, hogy jobbra tudta szorítani az FPÖ-t, a radikális pártot a saját területén igyekezett támadni. Stratégiájának fontos eleme, hogy felvállalt olyan témákat, amelyek hagyományosan a jobboldali nacionalisták megerősödését segítik.
A Die Welt kiemelte: Macronhoz hasonlóan Kurz állásfoglalásai különböző témákban gyakran hol baloldalinak, hol jobboldalinak tűnnek. A német lap szerint Kurz lehetne "a kelet Macronja", aki osztrák kancellárként segíthetne összefogni a menekültválság miatt bosszankodó kelet-európaiakat.
A francia lapok szerint az osztrák választások a várakozásoknak megfelelő eredményt hozták, de egyelőre nehéz megmondani, hogy a nagy győztesnek számító Sebastian Kurz milyen kormányt tud alakítani.
A francia kommentárok szerint Kurz fiatal korával, új stílusával, nyílt ambícióival, kommunikációs stratégiájával és pragmatizmusával az "Emmanuel Macron-jelenséghez" hasonló meglepetést okozott, ugyanakkor az "ultrakonzervatív" osztrák politikus sikerét kizárólag Ausztria történelmében érdemes értelmezni.
A Le Figaro szerint Kurz megújulásra vonatkozó ígéretei meghozták a várt eredményt, de még nem egyértelmű, hogy mely párttal alakít majd kormányt, miután az SPÖ-vel közös eddigi nagykoalíciót többször is elítélte. A konzervatív lap szerint "az ÖVP és a szélsőjobboldal közötti megállapodás egyáltalán nem kizárt, de ugyanolyan hangos reakciókat válthat ki Európában, mint 2000-ben".
A Libération is az ÖVP-FPÖ koalíciót tartja a legvalószínűbbnek. "Tény, hogy a két párt utálja egymást, de ugyanazt a menekültellenes hullámot lovagolják meg". A baloldali lap úgy látja, nem biztos, hogy a koalíciós tárgyalások sikerrel zárulnak, ezért még minden megoldás elképzelhető.
A Le Monde szerint jóllehet, az FPÖ-nél nem volt érezhető euforikus hangulat vasárnap este, önmagában az a tény, hogy az FPÖ potenciálisan kormányzati pozícióba kerül, megerősíti, hogy a párt követendő modell a többi európai populista párt számára.
Jól mutatja az osztrák választásokon tapasztalható jobboldali eltolódást, hogy a migrációs válság témája továbbra is meghatározó az európai politikában, és ez az üzenet várhatóan az egész kontinensen visszhangra fog lelni - írta hétfői cikkében a Politico.
A brüsszeli hírportál szerint ha a győztes ÖVP az FPÖ-vel lép koalícióra, azzal Ausztria csatlakozna a keményvonalasabb európai bevándorláspolitikát követelő Magyarországhoz és Lengyelországhoz. Kiemelték, hogy az FPÖ a migráció ügye mellett több más kérdésben is azonos állásponton van a "közép-európai euroszkeptikus kormányokkal", és a párt korábban még azt is felvetette, hogy az ország beléphetne a visegrádi csoportba.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadása arról írt, hogy Ausztriában a pártok a tömeges bevándorlással szembeni kemény kiállásukban próbáltak egymásra licitálni a választási kampány során.
Az ÖVP sok olyan választó számára vonzó volt, akiket aggaszt a nagyarányú muszlim bevándorlás, ugyanakkor nyugtalanít az FPÖ "gyakran leplezetlenül idegengyűlölő retorikája". Az Osztrák Néppárt sikere abban rejlett, hogy a bevándorlásellenes retorika egy mérsékeltebb, civilizáltabb változatát tette magáévá, és ezzel valamelyest kifogta a szelet az Osztrák Szabadságpárt vitorlájából - mutatott rá a tekintélyes politikai-üzleti újság.
Az osztrák választások eredménye után Bécs távolabb kerül Brüsszeltől, és közelebb a visegrádi négyek "kelet-európai fekete lyukhoz" helyezi közelebb - írta a La Repubblica.
A balközép olasz napilap szerint Sebastian Kurznak választania kell, hogy Budapest és Varsó "populista pályájára" lép, vagy mégis Európát választja elsősorban hosszú távú gazdasági érdekeit és saját imázsát tartva szem előtt.
A jobboldali Libero című lap szerint Bécs jobbra váltott, "Európa arcába csapta az ajtót", és készen áll szövetkezni a kelet-közép-európai országokkal Németországgal szemben. A Corriere della Sera szerint az ausztriai eredményhez az Európában járványként terjedő rossz közérzet vezetett. A választások győztes politikusai "nem főszereplők, hanem jelenségek, a legrosszabb múlt visszaöklendezései" - foglalt állást a lap.