A miniszterelnök a tájékoztatón hangsúlyozta: az intézkedések 80-90 milliárd forintos többletkiadásának fedezetét a megemelt bankadó adja.
Hozzáfűzte, minderről lesz még egy értelmes vita a magyar gazdaságpolitikában, amit nem szeretne lesöpörni.
Ez arról szól, hogy terhelhető-e még a rendszer, illetve milyen mértékig, s mi legyen az arány a terhek tekintetében a termelő iparágak adóztatása és a pénzügyi szektor adóztatása között - fejtette ki.
A kormányzat ismeri a modern közgazdaságtan alapvetéseit, és tisztában van azzal, hogy "egy jól működő, stabil bankrendszer nélkül nem lehet elképzelni semmilyen gazdasági rendszert" - fogalmazott, hozzátéve, most mégis azt a lehetőséget keresik, hogy miként lehet minél több termelési tevékenységet ösztönözni adókedvezményekkel.
A pénzügyi szektor szempontját fontosnak, de csak ezután következő szempontnak tartjuk - jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy egy másik álláspont is kibontakozóban van, amelynek képviselői a bankadót csökkentenék, miközben a vállalkozásoknak nyújtott támogatást is mérsékelnék.
Az egyik irányzat a pénzügyi szektor felől próbál átcsoportosítani a termelési szektor felé, a másik a termelési szektor felől a pénzügyi szektor felé
- jelezte, majd hozzátette, ebben valamilyen értelmes egyensúlyt kell találni.
A kormányzat számára a munkahelyek megléte a fontos, a munkahelyek pedig a termelő és szolgáltató üzemekben vannak, ezért azok élveznek elsőbbséget - rögzítette.
Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy a kormány és a kamara között a jövőben is lesznek a mostanihoz hasonló megállapodások, ugyanis a kabinet tudomásul vette, hogy "a kamara egy új pályára lépett".
Ez egy másfajta kamara, mint a korábbi volt, ebben pedig a kormány lehetőséget lát - hívta fel a figyelmet a kormányfő, hozzáfűzve, hogy a kamara gazdaságpolitikai döntésekről szóló konzultációban vett részt, ami folytatni és erősíteni kell.
A következő megállapodás arról szól majd, hogy miként tudnak állami gazdaságirányítási feladatokat átadni a kamarának vagy megosztani vele, erről már zajlanak a tárgyalások a különböző munkacsoportokban - közölte.
A miniszterelnök vélekedése szerint hosszabb távon és különösen ebben a mostani zavaros helyzetben a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy a kamara a gazdaságpolitikai döntésekben és a gazdaságirányításban egyaránt részt vegyen, sőt, önálló döntési jogkörökkel is rendelkezzen.
Orbán Viktor a tájékoztatón arról beszélt, Európa egy háborús állapot felé menetel, ami a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, de Magyarország képes arra, hogy a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett egy nemzeti magyar gazdaságpolitikát építsen.
A kormány egy nagyon nehéz dilemmával áll szembe a háború kezdete óta, és ez egyre inkább kihívás elé állít bennünket - tette hozzá.
Egyre erőteljesebb a háborús retorika, ott tartunk, hogy olyan kifejezések, mint a háborús gazdaság, hétköznapiak az európai politikában, vagy olyan kijelentések, hogy 2030-ra készen kell állni, hogy megvívjunk egy háborút, ezek már nem váltanak ki semmilyen felajzott érdeklődést, mert hétköznapi politikai állításokká váltak - tette hozzá.
Vélekedése szerint ez a gazdaságpolitikára súlyos következményekkel jár, mert a gazdaságpolitika nemcsak a máról, hanem a holnapról is szól, "tudni kell, hogy mire készülünk".
Szavai szerint minden gazdaságpolitikának valamilyen terv adja az alapját, és ebben a pillanatban a dolgok úgy állnak, hogy Európában bevallottan egy háborús gazdaság felépítése a brüsszeli terv.
Erről fogadnak el dokumentumokat, erről nyilatkoznak a vezetők - jegyezte meg.
Kitért rá, ennek a gondolkodásmódnak része Ukrajna európai uniós tagsága, egy hatalmas ukrán hadsereg fegyverben tartása uniós pénzen, a következő hétéves európai uniós költségvetés 20-25 százalékának Ukrajna felé történő irányítása.
A nagy dilemma az - folytatta - , hogy fogadjuk-e el, Európában háborús gazdaságpolitika lesz, amiből Magyarország nem tud kimaradni, illesszük-e bele magunkat ebbe a keretbe és ezen belül a legtöbbet hozzuk ki a lehetőségekből, vagy ezt nem fogadjuk el és - az Európai Unió háborús gazdaságpolitikájának építése közben -, egy saját nemzeti gazdaságpolitikát hozunk létre.
Utalt rá, Nagy Márton gazdasági miniszterrel közös álláspontjuk szerint Magyarország képes egy nemzeti gazdaságpolitika építésére a brüsszeli háborús gazdaságpolitika helyett, de ezt újra és újra mindig "az asztalra kell tenni", érvényes-e még ez az állításuk.
Amikor a kamarával az adókérdésekben megállapodtak, a kormány ezt a kérdést napirendre vette és úgy ítélték meg, "ez a mai megállapodásnak az alapja, hogy lehetséges folytatni azt a gazdaságpolitikát, amely nem a háború felé megy, hanem Magyarország nemzeti gazdasági érdekeit követi"
- közölte.
A kormányfő hangoztatta, ezt még akkor is fenntartjuk, ha a háború hatása alól Magyarország nem tudja magát kihúzni.
Magyarországon "politikai civakodás" van arról, hogy a háború milyen hatással van a gazdaságra, de szerinte épeszű ember nem kérdőjelezi meg azt, hogy a háború az rossz hatással van a magyar és az egész Európai Unió gazdaságára - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ki kell tartanunk egy háború által blokkolt gazdasági növekedés mellett és saját magunk nem háborús nemzeti gazdaságpolitikája mellett.