A magyar gazdaság az idén 1,4 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal bővülhet, az éves átlagos infláció 2027-ben 4,5 százalékra gyorsulhat az idei 3,2 százalékról az emelkedő energiaárak és egyes árkorlátozó intézkedések akár részbeni kivezetése miatt - közölte az Erste Bank legújabb előrejelzését az MTI-vel.
A bank elemzői korábban még 2 százalék körüli GDP bővüléssel számoltak, de a Hormuzi-szoros lezárása utáni energiaválság miatt rontottak a kilátásokon.
- tájékoztattak.
Előrejelzésük szerint a lakossági fogyasztás idén 3,3, jövőre 3,0 százalékkal nőhet, a beruházások sok évnyi visszaesés után jövőre már 1,2 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal emelkedhetnek.
Az inflációt az év elején számos hatósági intézkedés fékezte, de a közel-keleti konfliktus után minden "előretekintő ármutató", mint az ipari termelői árak, a globális élelmiszer- és mezőgazdasági termelői árak, valamint a kiskereskedelmi és a szolgáltatói szektorokban a várakozások alakulása egyaránt drágulást vetít előre, ami a következő hónapokban fokozatosan beépülhet a hazai fogyasztói árakba. Emellett a bázishatás és az élénkülő konjunktúra is felfelé hajthatja a fogyasztói árakat jövőre.
Az Erste várakozásai szerint a költségvetés hiánya az idei 6,0 százalékról jövőre 5 százalék alá süllyedhet. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén negatívba fordulhat (-0.3 százalék GDP-arányosan) és jövőre ismét többlettel zárhat (+0,8 százalék GDP-arányosan).
- írták.
A forint felértékelődését azonban fékezheti a gyorsuló infláció, a költségvetés állapota és a várhatóan fokozatosan romló külső egyensúly. Középtávon van még tér nominális felértékelődésre, amiben a konvergencia program hitelessége kulcsfontosságú lehet - jegyezték meg. Az euró-forint árfolyam az év végén 365, jövőre 350 lehet.
A tízéves magyar állampapír hozama a tavalyi év végi 6,8 százalékról 6,1 százalékra mérséklődhet 2026 végére és jövőre 5,7 százalék körül alakulhat az Erste prognózisa szerint.