Nyílt levél a képviselőkhöz
Elismerve a tíz éve korszerűsített magyar ítélkezés összes erényét és eredményét, az ünneplés mellett ideje észrevenni, hogy fölfedezhető néhány olyan jelenség és tendencia, amellyel – különösen az ez ügyben legnagyobb felelősséggel bíró törvényhozásnak és a nyilvánosságnak – muszáj foglalkoznia, amíg ezek a szükségszerűen újabb igazságszolgáltatási reformok során a gyakorlatban meg nem változnak. A teljesség igénye nélkül emelünk ki ezek közül néhány különösen jelentőset. Véleményünk szerint:
– Fokozódik a jogszolgáltatás kiszámíthatatlansága, az a jelenség, hogy eljárások, perek kezdetekor megjósolhatatlan, adott ügyben mi fog történni a bíróságok előtt, mivel az ítéletek az egyes fokok között sokszor alapvetően megváltoznak, és úgy tűnik, nem csupán a hatályos jogszabályoktól függenek. Ez rendkívül nagy mértékben veszélyezteti az igazságszolgáltatás alapfunkciójának betöltését.
– A talán még elfogadhatónak tekinthető hibaszázaléknál sokkal nagyobb az aránya a silány szakmai színvonalú, a logika elemi szabályainak fittyet hányó ítéleteknek, az ártatlanok bűnössé nyilvánításának, az elképesztően hibás, megalapozatlan ítéleteknek valamennyi ügyszakban.
– Érzékelhető a bírói kar egy részében a rasszizmus. Elsősorban a cigányellenesség, de bizonyos persorozatok az antiszemitizmusra is utalnak. Cigány elkövetők esetében tömegjelenséggé vált az ártatlanság helyett a bűnösség vélelmének érvényesülése.
Fölhívjuk a képviselők, és más érdeklődők figyelmét például Ragályi Elemér nemrég elkészült, Nincs kegyelem! című filmjére, az ártatlanul elítélt, majd öngyilkossá lett Pusoma Dénes történetéről. E filmet mindazoknak kötelező látni, akik döntéseikkel sorsokat, életpályákat befolyásolnak. (A filmet a rendező – gesztusként - egy példány DVD formátumban, a Parlament Könyvtárában elhelyezte, ott mindenki hozzájuthat.)
– Többek között a személyiségi jogi és sajtóperekben tettenérhető a nem kellő politikai tárgyilagosság, a politikai félrehúzás az ítélkezésben. Széleskörű bizalomvesztéssel jár, hogy rendre elmarad ezek azonnali elutasítása, és a megfelelő igazgatási intézkedések sora.
– A bírósági vezetők döntő többségének minden kritikára elutasítóan válaszoló gőgje egyre szélesebb körökben heves visszatetszést kelt.
– Radikálisan változtatni kell a bírók kiválasztásának, képzésének és továbbképzésének rendszerén, a vezetők szelekcióján, valamint a jelenlegi vezetés személyi összetételén. Ez ma közbeszéd és köznevetség tárgya.
Véleményünk szerint az említett jelenségek alapján a jogalkotóknak az eddiginél sokkal alaposabb vizsgálat és megfontolás tárgyává kell tenniük az ítélkezés jelenlegi szakmai színvonalát. Föl kell állítani szakértői, kutatói csoportokat az egyes területek ítéleteinek rendszeres tömeges vizsgálatára. Meg kell teremteni az alkotmánybírósági, és a létrehozandó külsős bizottság (például az angolszász Büntető Ügyeket Felülvizsgáló Bizottságok mintájára), valamint a sajtóbeli kontroll lehetőségeit, illetve szélesítését.
A bíróságok nem maradhatnak önmaguk bírái. Mint a gyakorlat bizonyítja, ez nem jól működik! A képviselők, törvényalkotók felelősek az igazságszolgáltatás igazi reformjának végrehajtásáért. Bízunk Önökben!
Ragályi Elemér, dr. Magyar Elemér, dr. Kende Péter, Böjte József,