Csehország folytatni fogja Ukrajna támogatását, mert ez jelenlegi és jövőbeli biztonságunk egyik kulcseleme - jelentette ki cseh elnök szerdán Brüsszelben.
Mark Rutte NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján Petr Pavel elmondta: a cseh kormány döntése szerint a jelenlegi 2 százalék fölötti védelmi kiadásokat évente 0,2 százalékkal növelik, 2030-ra elérve a 3 százalékot és akár ennél is tovább mennek, ha a júniusi hágai NATO-csúcs megállapodásai ezt indokolják. Mint mondta, ezeket a kiadásokat megalapozottnak tartják, de fontosnak tartják a lakosság támogatását is, ezért hangsúlyozzák a döntés társadalmi elfogadtatását.
"Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy növelnünk kell védelmi képességeinket, és a védelmi ipar teljesítőképességét, ami elkerülhetetlenül több kiadást jelent" - hívta fel a figyelmet.
Mark Rutte nyilatkozatában méltatta Csehország támogatását Ukrajna felé, kiemelve hogy Prága eddig 1,3 milliárd euró katonai segélyt nyújtott az országnak az orosz invázió kezdete óta.
Mint mondta, a cseh lőszerkezdeményezés nagyon sikeres volt: eddig több mint hárommillió lőszer eljuttatását tette lehetővé Ukrajnának, ebből 1,5 millió darabot tavaly küldtek el. Hozzátette, hogy nagyra értékeli Csehország részvételét a NATO azon missziójában, amely az ukrán katonák felszerelését és kiképzését támogatja, valamint azt, hogy júliusban 20 főt küld logisztikai feladatokra.
Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár felhívta a figyelmet: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tisztában kell lennie azzal, hogy ha egy NATO-tagországot támadna meg, arra a szövetség "pusztító" választ adna.
A védelmi kiadások növelésének szükségessége kapcsán kiemelte, hogy Oroszország ukrajnai katonai akcióit Észak-Korea, Kína és Irán is aktívan támogatja.
Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország rendkívül gyors ütemben erősíti haderejét, négyszer annyi lőszert gyárt, mint a NATO-tagállamok együtt, és gazdaságát teljes mértékben hadigazdasággá alakította. Hírszerzési jelentések szerint 2027 és 2032 között elérheti azt a katonai képességet, amellyel újabb támadást indíthat - tette hozzá.
Ennek megelőzésére - vélte - nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is fel kell készülni, a védelmi kiadásokat legalább 3 százalékra kell emelni. Emellett növelni kell a társadalom ellenállóképességét is, beleértve az infrastruktúrát, parancsnoki rendszereket, légvédelmet, haderőt, felszerelést és ipari kapacitásokat - mutatott rá.