Mint köztudomású, a „Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény 1 milliárd forintos támogatást biztosított az önkormányzati közoktatási intézményfenntartók számára abból a célból, hogy azok az óvodák, iskolák, kollégiumok, amelyek az intézményi minőség¬irányítási programjuk (IMIP) részeként már legalább egy-két éve, vagy minimum idén alkalmazotti vagy pedagógus teljesítményértékelési rendszert működtetnek, plusztámogatáshoz juthassanak. A plusztámogatást a pedagógusok kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésére kell fordítani.”
A 17/2007 (III. 14.) OKM rendeletében leírtak alapján a pályázati alapból, fenti támogatás elnyerésére a helyi önkormányzati fenntartóknak, (azaz, az önkormányzatoknak) 2007. május 31-ig lehetett támogatást igényelni PÁLYÁZAT ÚTJÁN.
Debrecen önkormányzata, saját bevallása szerint, nemes egyszerűséggel elfelejtette fel¬bontani a pályázati felhívást tartalmazó levelet, így városunk egyáltalán nem nyújtott be pályázatot. (Ezek szerint feltételezhető, hogy az internet, mint primer pályázati-hír¬forrás még nem ismert, nem jutott el az önkormányzathoz!) Így a debreceni pedagógusoknak esélye sem volt az 1 milliárd forintos pályázati alapból a plusztámogatás megszerzéséhez.
A kevésbé „feledékeny” önkormányzatok által benyújtott támogatási igényeket az OKM 2007. szeptember 25-én elbírálta. Az www.okm.gov.hu honlapon is olvasható, hogy a minisztérium fejenként 140.466 forinttal honorálta az IMIP-ben résztvevő, és sikeresen, kiváló eredménnyel pályázó intézmények pedagógusait.
Ezek alapján 125 önkormányzat nyert el támogatást. Példaként 3 város, a teljesség igénye nélkül
- Csongrád város önkormányzata 21 912 592 forintot
- Karcag város önkormányzata 32 166 644 forintot
- Szolnok megyei jogú város önkormányzata 53 868 567 forintot nyert el.
Debrecen város – amúgy többnyire kitűnő – intézményei és fáradhatatlan pedagógusai a város illetékeseinek hanyagsága miatt nem szerepelhetnek ezen a listán.
Tudjuk, hogy a „HA”-val kezdődő mondatok értelmetlenek. Mégis játszunk el a gondolattal:
HA Debrecen pályázott volna,
HA az arra illetékesek, városunk vezetői odafigyelnek a debreceni pedagógusokra,
HA Debrecen helyzetét, oktatási intézményeinek számát, az intézményekben dolgozó peda¬gógusok felkészültségét, munkájuk minőségét vizsgáljuk, és beillesztjük a fenti listába,
AKKOR elmondható, hogy Debrecen városa sikerrel pályázhatott volna a támogatásra, és nagy valószínűséggel legalább akkora összeggel honorálta volna a minisztérium városunk pedagógusaink munkáját, mint például Szolnok városáét.
A feledékenység Debrecennek vélhetően 50-60 millió forintjába is kerülhet. Ha pedig a város vezetése mégis úgy dönt, hogy hanyagságának árát a pedagógusokra terheli, azaz nem kártalanítja Debrecen nagyszerű pedagógusait, akkor ez nekik fejenként 140.466 forintos veszteséget jelent, a jól, és időben pályázó önkormányzatok kezelésében lévő intézményekben dolgozó kollégáikhoz képest.
A város vezetésének hanyagsága miatt külö¬nösen nagy kár érte a várost és hasonlóan nagy erkölcsi és anyagi kár érte városunk jól teljesítő pedagógusait.
Felvetődik a kérdés:
- A debreceni pedagógusok kárát ki téríti meg, mikor és milyen forrásból?
- Abban az esetben, ha az előzetes ígéretek alapján kárpótolva lesznek városunk kitűnő pedagógusai, akkor ki, és milyen kritériumok alapján ítéli meg a kifizetendő támogatás mértékét?
- Ki a felelőse a nemtörődömségnek, hanyagságnak?
- Megtörténik-e a különösen nagy kárt okozó eset kivizsgálása és szankcionálása?
Varga Zoltán önkormányzati képviselő és Dr. Zsiros Zsolt városi elnök sajtóközleménye