- Az új Btk. tervezetével együtt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közzétett ugyan tíz darab, egyenként mindössze kétoldalas hatásvizsgálati lapot, de azokból az új törvény költségvetési, gazdasági és társadalmi hatásaival összefüggő, tényeken alapuló következtetés legfeljebb, ha egyoldalnyi terjedelemben van. Az LMP szerint valódi hatástanulmányok után lehetne csak egy ilyen fontos törvényt hatályba léptetni, ezért további alaposabb vizsgálatokra van szükség, mielőtt életbe lép az újBtk..
A két oldalas tanulmányokból alapvető költségvetési számok hiányoznak, például a büntetés-végrehajtásnál pontos összegeket nem lehet olvasni, csak annyit, hogy, ha pénzre lesz szükség, az akkor majd lesz, de ki tudja, hogy hogyan, mikor és főként honnan. A minisztérium által készített hatásvizsgálatot még egy átlagos képességű középiskolás is le tudja írni a büntetőjog ismerete nélkül.
De más területeken is furcsán fogalmaznak a minisztérium tanulmányai. A vezetői engedély szélesebb körű bevonásának következményeként az erre vonatkozó hatásvizsgálati lap azt jelöli meg, hogy így a gépjárművek által okozott környezetszennyezés, nem tudni mennyivel és pontosan miért is, de csökken. Ok-okozati összefüggések nincsenek a dokumentumokban.
Mindezek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a törvénytervezethez megismerhető valódi tényeken alapuló hatásvizsgálat eddig nem készült. Márpedig ahhoz, hogy felelősen lehessen dönteni egy komoly átalakításokat is elvégző, többi között új büntetéseket bevezető törvényről, szükség lenne több alapvető kérdése megválaszolására.
Az LMP kíváncsi lenne arra, hogy a 2010-ben bevezetett szigorúbb büntetőpolitika, másik nevén három csapás, alkalmazása óta hogyan alakult a bűnelkövetések száma és tárgyi súlya az érintett cselekményi körben? Hogyan alakult a fogvatartottak száma, mennyivel nőtt a fogva tartás költsége? Érdemben változott-e a társadalom szubjektív biztonságérzete?
Ezeken kívül még hosszan sorolhatnánk az új Btk. azon pontjait, amelyeknek nincs megfelelő hatástanulmánya. Az LMP szerint így nem lehet megalapozottan törvényt alkotni. Ismeretek nélkül jó döntést ugyanis csak véletlenül lehet hozni. Ezért az LMP azt kéri a minisztériumtól, hogy készítsen újabb, bővebb és tényeket is tartalmazó hatásvizsgálatokat.
Dorosz Dávid
országgyűlési képviselő,
a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagja
Kiadó: Lehet Más a Politika párt (LMP)
OS