„Ne hagyjuk, hogy a tudomány szabadsága is elvesszen” - ezrek tüntettek az MTA jövőjéért

Az ADF rámutatott: a „Palkovics-terv”, valójában nem az innováció hatékonyságának növeléséről szól, hiszen az egyetlen más országban sem a kutatóintézeti szféra, hanem a vállalatok feladata. Nem szól arról sem, hogy a kutatóhálózatot a gyakran emlegetett német Max Planck Társaság működéséhez hasonlóvá tegyék; az MTA kutatóhálózata legkésőbb annak 2012-es reformja óta nagyon hasonlóan működik a Max Planck Társasághoz, utóbbi szenátusának az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa felel meg, amelyben már jelenleg is 20 százalék a kormányzati képviselők aránya.

„Ezzel szemben szól a kutatás autonómiájának felszámolásáról, a kutatásnak a kormány általi teljes kézi vezérlésre történő átállításáról. Szól egyes - elsősorban társadalomtudományi - kutatóhelyek megregulázásáról, az onnan időnként jövő kormánykritikus hangok elhallgattatásáról. Szól annak kísérletéről, hogy az EU 2021-27-es költségvetési ciklusában elsősorban a felzárkóztatási alapok csökkenő, de a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramjának növekvő forrásait is a kormány közvetlen irányítása alatt működő kutatóhelyekre irányítsa, ahonnan azok jelentős része vándorolhat kormányközeli cégek zsebébe. És végül szól az alkotmányos jogbiztonság nyilvánvaló felrúgásáról azáltal, hogy az MTA-t kötelezi saját tulajdonának ingyenes használatba adására” – írták.

Úgy vélik, az utóbbi két pont hosszú távon ténylegesen nem fog működni, mert az EU-s pénzeket végül is az Európai Bizottság fogja ellenőrizni, a jogsértést illetően pedig az Európai Bíróság a magyar kormányt fogja elmarasztalni az MTA-val szemben. Az Európai Bizottság a hvg.hu érdeklődésére már jelezte: szorosan követik a fejleményeket a magyar állami kutatási rendszert illetően, és arra ösztönzik a magyar kormányt, tartózkodjon mindenféle olyan döntéstől, ami szűkíti a tudományos és akadémiai szabadságot az országban.

Több ezren is voltak a tüntetésen

A tudósok abban bíznak, ha brüsszeli nyomásra a közigazgatási bíróságok ügyében meghátrálására lehetett bírni a kormányt, akkor az MTA ügye sincs veszve. A tüntetés ma délután két órakor kezdődött a budapesti Fővám téren, a Corvinus Egyetem épülete előtt, a tüntetők innen vonultak át az MTA főépületéhez, az ELTE BTK és a CEU érintésével.

A délutáni eső ellenére is több százan voltak, talán 7-8 százan is a tüntetés résztvevői kettő óra után. Nem csak a Fővám téren, de még a hídon is sokan állnak. Délután 3 óráig beszédek hangzottak el a demonstráción, aztán délután 3-kor indult a vonulás.

Fotó: Akadémiai Dolgozók Fóruma / Facebook

Lépésről lépésre vész el a tudomány szabadsága - mondta a színpadra álló Szilágyi Emese, az ADF tagja. Azért vagyunk itt, hogy ez ellen álljunk ki - folytatta - , és megakadályozzuk, hogy a független tudományosság utolsó bástyáját, az MTA-t is bedarálják. Az Akadémia ügye nemzeti ügy.

Amikor a magyar kormány olyan törvényt készít elő, amivel elvenné az Akadémiától a kutatóintézeteit, feltehetjük a kérdést: miért? - vette át a mikrofont Deák Dániel, a Corvinus oktatója. Szerinte racionális válasz nincs, mindössze annyi: "csak". Vajon mit fog szólni Európa? Mit fog szólni a civilizált világ? - vetette fel, majd hozzátette, a megoldás: szerveződjünk, fogjunk össze. Az akadémiai dolgozók legfontosabb fegyvere a kreativitás.

A tudomány nem működhet elnyomó rendszerben, ezt nem lehet eltűrni - folytatta az ADF részéről Gárdos Judit. De nemcsak az akadémiai dolgozókért, hanem az orvosokért, ápolókért, pedagógusokért, a külföldre vándorolt magyarokért, akik nem látnak már itt perspektívát, őértük is itt vagyunk - mondta Gárdos. Beszédét úgy fejezte be: remélem, hamarosan együtt fogunk kiállni és azt követelni a kormányzattól: tisztességes kormányzást, demokráciát!

Három után megindult a tömeg, ekkor már 2-3 ezren is lehettek. A menet eleje már elhagyta a Kálvin teret, amikor a vége még mindig a Fővám térnél tartott. Az ellenzéki pártok közül a DK és a Momentum lobogóit látni.

A walesi bárdokat szavalta el Egressy G. Tamás színész, amikor a menet az ELTE BTK elé ért. A megállóval a múzeumok, közgyűjtemények és egyetemek elleni kormányzati támadásokra hívják fel a figyelmet. Eddigre a résztvevők száma csak tovább nőtt, a szervezők szerint 3 ezernél többen vannak. Amikor továbbindultak, a vonulás vége éppen csak a Kálvin teret hagyta el.

Molnár Áron Noár színész és rapper mondott beszédet, amikor a menet 4 után a CEU-hoz ért. Tanulni akarunk, de nem mindegy, hogyan, kezdett aztán előadásba. A tudás hatalom, tette hozzá.

Sokan a forgalom leállítását követelték, amikor délután 5 órára az MTA székházához ért a sokezres menet. A Lánchíd előtti körforgalmon ugyanis a tömeg ellenére szabadon közlekedhettek az autók. Ennek végül nem a rendőrség, hanem a tüntetők vetettek véget.

Ez a véget jelenti nekünk - mondta el aztán Rainer M. János, az ’56-os Intézet vezetője arra utalva, hogy az intézetet a VERITAS Történetkutató Intézet alá sorolta be a kormány. Tudjuk, honnan ered az autoriter központosítás szándéka, folytatta, majd a Budai Vár felé intett. Az '56-os forradalom emléke ma arra figyelmeztet, hogy Magyarország csak magára számíthat. Ha már nincsen köztársaságunk, hozzuk létre a magunk kis köztársaságait. Nincsen szabadság szolidaritás nélkül, zárta beszédét.

Rainer-Micsinyei Nóra színésznő Bächer Iván Hogyan csináljunk sok-sok magyar Nobel-díjast című szatírikus novellájából olvasott fel.

Szívesebben foglalkoztunk volna a tudománnyal, mégsem elvesztegetett idő, ami az elmúlt évben a tudomány szabadsága melletti kiállással telt - üzente Lovász László, az Akadémia elnöke a tüntetőknek. A tudományos élet résztvevői ugyanis sosem látott egységbe tömörültek a felolvasott levél szerint.

Több okunk van a tüntetésre, mondta Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja. Az egyik a törvénytervezet, ami igazolja a félelmet, hogy az innováció leple a tudomány szabadsága és vagyona elleni támadást takarja. A másik pedig a fiatalokra váró jövő. Nem azért kell az igaz ügy mellé állni, mert esély van a győzelemre, hanem mert védelemre szorul. Zsoldos ajánlotta, hogy a jelen helyzetre természeti katasztrófaként tekintsünk, és amíg elvonul az ár, mindenki vigyázzon egymásra.

Átköltött népdal előadásával Juhász Katalin néprajzkutató és népdalénekes állt utoljára a színpadra. A közönséget is megénekeltette, előbb a Hidegen fújnak a szelek, majd a Szózat következett, ezzel pedig hivatalosan véget ért a demonstráció. A közönség egy része ezután egy a CEU-n tartott beszélgetésre vonult át.

Forrás:

https://nepszava.hu