"Nincs túlképzés a kommunikáció területén. Az a szemlélet, miszerint a kommunikációs szakmát csak a szűken vett hazai médiumok szolgálatára képzi a magyar felsőoktatás, téves. A szakosodott üzleti és intézményi kommunikációban jártas szakemberekre erős igény mutatkozik a piacon" - mondta Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora, az újonnan indított marketingkommunikáció képzés kapcsán.
A BKF rektora szerint úttörő a hazai felsőoktatási piacon a marketingkommunikációs mesterképzés, az intézmények többsége ugyanis nem nyit az üzleti kommunikáció felé. A hagyományos értelemben vett kommunikációs képzés telítettségéről beszélnek, míg a szakosodott üzleti és intézményi kommunikációs szakemberigényről nem esik szó.
Vass László úgy látja, Magyarország eddig nem volt partner olyan gyakorlati képzés kialakításában, amely nemzetközi szinten nagy figyelmet vívott ki magának az utóbbi években. Példaként említette, hogy a londoni Middlesex Egyetem - amely a BKF-nek is partnere az újonnan induló képzésben - Kínában egy 10 ezer fős egyetemet tart fent marketingkommunikációs képzéssel.
"A magyar akkreditáció megszerzéséhez sokkal akadémikusabb tematika szükséges, így a Magyarországon hatóságilag bejegyzett, ám nem akkreditált marketingkommunikációs mesterképzés inkább a munkaerő-piaci igényekre válaszol" - fogalmazott a rektor.
A képzés során a nemzetközileg elismert brit oktatói gárda elsősorban a beadott munkákat és a vizsgán teljesített produkciót értékeli, ám a BKF saját, tudományos fokozattal, nemzetközi tapasztalatokkal és tökéletes angol nyelvtudással bíró oktató-apparátusát szakmailag is felkészíti a programra. A külföldi oktatók idecsábítása Vass szerint olyan kedvezőtlen mértékben növelte volna az egyébként is magas költségvetésű angol nyelven folyó programot, amely a hazai jelentkezőket hátrányosan érintette volna, ezért az intézmény úgy döntött, saját szakemberekkel, szoros és folyamatos szakmai egyeztetéssel oktat. Így az egyéves képzés hatezer euró marad.
A szakra kommunikációs, üzleti végzettségűek, vagy más területen végzett, de legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkező közép-, vagy felsővezetők jelentkezhetnek. Vass szerint a gyakorlatorientált képzésnek pont az a szépsége, hogy egyénre szabott feladatok differenciálni tudják az oktatást, tehát egyaránt kihívás lehet a képzés egy frissen végzett pályakezdőnek és egy tapasztalattal rendelkező szakembernek.
A marketingkommunikációs mesterképzés úgy tűnik csak hazánkban jár gyermekcipőben, a nemzetközi munkaerőpiac várja a szakképesítéssel rendelkező kommunikációs szakembereket.
(www.edupress.hu)