Kedves Tibor!
Engedd meg, hogy több éves ismeretségünk alapján megmaradjak levelemben tegeződő viszonyunknál. Mint ahogy arra te is minden bizonnyal emlékszel, számos alkalommal álltunk már ki együtt a harmadik Magyar Köztársaság védelmében, minden olyan alkalommal ott voltunk, amikor valamely szélsőséges, a történelem szemétdombján újrahasznosított vértekbe öltözött erő demokráciánk alapjait igyekezett megrengetni.
Így volt ez a XIII. kerületi Hollán Ernő utcában, s így volt ez számos pontján az országban, ahol demokraták emeltek hangot a teret nyerő szélsőjobboldali őrülettel szemben. Bár értékrendünk, világnézetünk jelentősen eltér egymástól, demokrataként felülemelkedtünk nézetkülönbségeinken akkor, mikor erre különösen nagy szükség volt, mikor a rendszerváltásunk közös vívmányai, a jogállam, a vélemény-, a szólás-, a gyülekezés- vagy a választás szabadságát fenyegették.
Szomorúan tapasztalom, hogy legutóbbi írásod alapján ma már másként gondolkodsz. Személyes blogod legutóbbi bejegyzésében homályos utalásokat teszel arra vonatkozólag, hogy a Fidesz valamint a két középpárt mellett minden más politikai erő a jelöltállítás során a választási törvényben előírttól eltérő módon gyűjtött ajánlásokat. Talán nem jutott eszedbe állításaid súlyának valódi volta, talán elragadott a lelkesedés, hogy megpróbáld politikai (demokrata) vetélytársaidat hitelteleníteni; saját pártod választási kudarcának minimalizálása érdekében.
Lássuk be, a magyar demokrácia rendkívül komoly kihívásokkal küzd! Az elmúlt húsz évben soha ilyen kevés jelölt nem indult választásokon, soha ilyen kevés párt nem állíthatott országos listát, soha ilyen súlyosan nem szűkült be még a választás szabadsága. A demokratikus közép jelöltjei, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták politikusai a folyamatos politikai támadások és sok egyéb nehezítő körülmény ellenére, rendkívüli erőfeszítések árán, de mégis képesek voltak megfelelő számú ajánlás összegyűjtésére ahhoz, hogy továbbra is versenyben maradhassanak, hogy a remény tovább éljen arra vonatkozólag, hogy lesz a konzervatív és liberális értékrendnek parlamenti képviselete a következő ciklusban is.
Ugyanilyen rendkívüli erőfeszítésekbe került a Lehet Más a Politika tagjai és támogatói számára a jelöltállítás, s ez ugyanolyan elismerésre méltó teljesítmény, hiszen ők is - ha nem is azonos, de - hasonlóan sok nehézséggel megküzdve érték el azt az eredmény, ami ugyanúgy reményre jogosítja fel őket. S bár a legtöbb kérdésben alapvetően tartom hibásnak az LMP elképzeléseit, mégis kifejezetten örülök, hogy pártjuk és jelöltjeik ott lesznek a szavazólapon, ezzel is erősítve a magyar demokráciát, pluralizmust, a választás szabadságát. Azt sajnálom, hogy további demokratikus szerveződések közül csak ők.
Kedves Tibor!
Mindezen teljesítményeket kérdőjelezed meg akkor, mikor azt írod: számodra nem kérdéses, a Jobbikon a Fideszen és az MSZP-n túl, minden más politikai szervezet más pártoktól, illetve a „piacról” hozta össze az induláshoz szükséges mennyiségeket, ami az ajánlószelvényeket illeti. Tudod, nem szeretnélek különösebben arra emlékeztetni, hogy amennyiben tudomást szereztél valamilyen törvénytelenségről, úgy arról tájékoztatnod kellene a megfelelő szerveket. Képviselőként, korábban a választók bizalmát megkapva neked különösen fontos lett volna, hogy olyan magatartásmintát közvetíts, amelyet a jogállam előírt számodra. Ehelyett homályba burkolt megfoghatatlan vádakkal illeted azokat, akik vetélytársként ugyanazon választók bizalmáért versenyeznek. Megkérdőjelezed a választási bizottságokban ülők munkáját, mikor az sugallod, hogy nem a törvények szerint eljáró jelölteket vettek nyilvántartásba. Homályosan, hátulról ugyan, de megkérdőjelezed a demokraták közösségéhez tartozó politikai ellenfeleid legitimációját, s egyben megkérdőjelezed a jogállamiságot.
Ugye te is érzed, milyen veszélyes ez az út? Mert elérheted vele ugyan, hogy hiteltelenítsd, kiszorítsd a demokratikus oldal különböző jelöltjeit, akik vetélytársakként vesznek részt a választáson. A szocialisták ezen taktikai célja tetten érhető. S most ezen taktikai cél érdekében írsz te is. Lelked rajta. Ám megválasztott út az ami egy demokrata számára elfogadhatatlan kell, hogy legyen. Ez az út eddig annak a szélsőségnek az útja, melynek térnyerése ellen eddig te is olyan nagy lelkesedéssel küzdöttél. Ez az út, ahol a tények helyett csak gyáva, igazolatlan utalásokkal igyekeznek hangulatot kelteni a többpárti demokrácia alaptézisei, a választás szabadsága, a jogállamisággal szemben. Ez az út kivezet a demokraták közül. Oda, ahol azok vannak, akiket te is jól ismersz.
Igen. Egyedül vagy, Tibor. Ezen az úton biztosan.
Tisztelettel:
Demokrata társad: Szabadai Viktor