Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. május 31-én határozott arról, hogy a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező, Debrecen, Medgyessy sétány mentén lévő 22324 hrsz-ú, helyi jelentőségű természetvédelmi területként nyilvántartott ingatlanból egy 1,84 ha nagyságú ingatlanrészt 2010. június 15. napjától ingyenes hasznosításba ad határozatlan időre a Debreceni Gyógyfürdő Kft-nek (Debrecen, Nagyerdei Park 1.) Ahhoz, hogy ez a döntés érvénybe lépjen, a természetvédelemért felelős miniszter engedélye is szükséges.
A ma már Debrecen beépített területébe ékelődő nagyerdei Parkerdő, a város lakosságának és a városba látogatóknak a pihenését, kikapcsolódását szolgálja immár kétszáz éve. Az 1900-as évektől a Nagyerdő területén sok beruházást valósított meg a mindenkori városvezetés (fürdő, stadion, csónakázó tó, állatkert, vidámpark, sportpályák, szállodák, gyógyszergyár stb.) Ennek következtében egyrészt csökkent a közösség által korlátlanul látogatható terület, másrészt a létesítmények komoly terhelést jelentettek a környezetre.
A Nagyerdőért Összefogás civil szervezetei úgy látják, hogy a Parkerdő közösségi területei tovább nem csökkenthetők! A Parkerdő egy újabb részletének a közösségi használatból való kivonására vonatkozó képviselőtestületi határozattal kapcsolatos véleményünket képviselőink több bizottsági ülésen és a Közgyűlés előtt is részletesen kifejtették. Érvelésünket, amely a lakosság széles körű egyetértésén nyugszik, a város választott képviselőiből és a pártok küldötteiből álló bizottságok valamint a Közgyűlés nem fogadta el, ezért a Miniszter Urat kérjük, hogy fontolja meg a terület átadásának engedélyezését egy gazdasági társaság részére!
Természetvédelmi és jogi érveink részletesen az alábbiak:
1. A 24/2006 (VIII.14) számú rendelet szerint a terület védetté nyilvánításának indoka:
„a Nagyerdő Parkerdő része jelentős helyi értéket képvisel, mint a város legnagyobb egységes parkja tájképi és rekreációs szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt. Zoológiai szempontból fontos denevér, madár, ízeltlábú, és kétéltű élőhely. Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint a parkra jellemző tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.”
A 22324 hrsz. ingatlanból 1,84 ha erdőrésznek a Debreceni Gyógyfürdő területéhez csatolása és elkerítése álláspontunk szerint sérti a park területi épségét, a hasznosítás céljára átadandó terület nem kizárólag természetvédelmi, azaz más célú hasznosítása nem szolgálja a Nagyerdő Parkerdő ökológiai egységének, növény- és állatvilágának hatékony és szakszerű megóvását a jelen és a jövő nemzedékei számára.
2. A természetvédelmi területek magánkézbe adásával foglakozott az AB 28/1994 ( V.20) számú határozata:
„Az Alkotmány 18. §-ából az a kötelezettség folyik, hogy az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen. Elvileg lehetséges az is, hogy a természetvédelmi szervek kezeléséből ismét magántulajdonosok használatába adják a védett területeket, mint ahogy lehetséges a védett és védelemre tervezett területek magántulajdonban, illetve magántulajdonosok kezelésében hagyása is; mindezekben az esetekben azonban a használók kötelezettségeit úgy meg kell szigorítani, hogy a védelem szintje és hatékonysága ne csökkenjen. Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a tilalmak és szankciók szigorítása nem elegendő: olyan megelőző biztosítékok is kellenek, amelyek a károkat ugyanolyan valószínűséggel kizárják, mintha a terület állami tulajdonban és természetvédelmi szerv kezelésében lenne.”
A terület hasznosításával kapcsolatban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek a város vezetői. Kósa Lajos polgármester egy helyen azt nyilatkozta. ”. A fürdő fejlesztése során igyekeznek a jelenleg erősen lepusztult és szemetes területet igazi pihenőhelyé tenni..”
Dr.Papp László frakcióvezető viszont ezt mondta: ”… A Gyógyfürdőhöz kerülő erdőrész továbbra is szabadon látogatható lesz, a fürdő pedig gondozza, őrizteti a területet, ahol játszóteret és kalandparkot is kialakítanak.”
E nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy a terület használójának a kötelezettségei - az idézett AB határozattal ellentétben - nincsenek úgy megszigorítva, hogy a védelem szintje és hatékonysága ne csökkenjen.
Itt hivatkoznunk kell az 1996 évi LIII törvény két alábbi paragrafusára:
31. § Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
32. § (1) A védett természeti területen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű.
A vezetők nyilatkozata alapján úgy gondoljuk, hogy nincs biztosíték arra, hogy a természetvédelem érdekei ne csorbulnának a terület elkerítésével és hasznosításba adásával!
3. A terület elkerítése ellentétben áll a helyi építési szabályzattal is.
A 8/2003 (V.23) Kr. Rendelet IV. fej.42§.5/h pontja azt írja elő, hogy: „ közparkon belül épület nem helyezhető el és közhasználat elől elzárt területrész nem alakítható ki”
A közhasználat tervezett korlátozása, tehát szabálytalan!
4. A hasznosításba adandó területen található a Békás tó vízutánpótlását biztosító mélyfúrású kútból, a víz oldott oxigéntartalmának növelésére szolgáló „vízesés”-ből, egy kisebb tavacskából és a vízelvezető nyílt árokból álló közcélú vízi létesítmény. Ez az Önkormányzat 25/1997 (VI.20) Kr.sz rendelete 3.§(3) c. pontja értelmében a nem forgalomképes törzsvagyonhoz tartozik, ezért nem adható gazdasági társaság hasznosításába.
A 2009 májusi 11-én 14 civil szervezettel megalakult és további csatlakozókkal bővült Nagyerdőért Összefogás már eddig is sokat tett a Nagyerdő természeti, kulturális, építészeti értékeinek megőrzéséért, a közpark területi egységének megvédéséért. Támogatjuk a fürdő minőségi fejlesztését, mely a jelenlegi telekhatárokon belül is megvalósítható lenne a parkerdő legizgalmasabb részének kerítéssel való tagolása nélkül, megbontva a Békás-tó és dombos vízesés látvány- és élményegységét.
Félő továbbá, hogy az 1,84 ha hasznosításba adása csak az első lépése annak a folyamatnak, amely a P26/2008. törzsszámú tanulmányterv szerinti elfogadott fejlesztési programnak felel meg, amelyben szállodák, szolgáltató központ építése is szerepel, nagymértékű magántőke bevonásával, jóval nagyobb terület hozzácsatolásával (melléklet!). Ezt két korábbi testületi döntés indította el: 2008. 12.18-án az adott területre vonatkozó településrendezési- és tervezési szerződés megkötése (melléklet!) és 2009.09.22-én a Városfejlesztési Bizottság döntése környezeti vizsgálat elvégzésére, valamint a tervezési programmal való egyetértés a megkötött településrendezési és tervezési szerződés szerinti feltételekkel (melléklet!).
A Nagyerdő városunk egyetlen olyan természeti értéke, melyhez lakóit különleges kapcsolat fűzi. A fürdőfejlesztési tervek megfelelő társadalmi kontrollja nélkül etikátlan lenne a közpark „megcsonkításáról” dönteni, miközben a Kormány épp a közbizalom helyreállításán fáradozik, hangsúlyozva a civil érdekérvényesítés és véleménynyilvánítás szükségességét, a közügyekről szóló döntések megalapozásában betöltött szerepét.
Fentiek értelmében tisztelettel kérjük Miniszter Urat, hogy a helyi jelentőségű természetvédelmi területként nyilvántartott debreceni Nagyerdő (városi) belterületének szerves részét képező 22324 hrsz-ú ingatlan 1,84 ha-os részletének hasznosításba adását ne engedélyezze!
Debrecen, 2010. június 15.
Érveink meghallgatásában bízva, tisztelettel, a Nagyerdőért Összefogás képviseletében:
Párkányiné Molnár Ibolya
az összefogás szóvivője
Dr Gondola Zsolt Zoárd
önkormányzati képviselő
Civil Fórum Egyesület
Karácsonyi György
önkormányzati képviselő
Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület