A kukorica „termése”

Tudomány - 2012-11-26

A kukorica betakarítása befejeződött, de nem csak a földeken. A hazai mezőgazdaságtudomány egyik professzora, Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának elnöke is eredményes esztendőt zár. Az országos Príma Primissima Díj mintájára a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei szervezete Príma Díját - magyar tudomány kategóriában - Prof. Dr. Nagy János kapta.

- Meglepte a kitüntetés?

- Egy kutatóprofesszornak az a legnagyobb díjak egyike, ha a vállalkozók, a gazdálkodók közössége ismeri el tevékenységét.

-Több mint 300 tudományos közleményt jegyez, melynek harmadát angol nyelven publikálta. Az Aradi és a Nagyváradi Egyetem díszdoktora. Széchenyi- és Socrates-díjas. A kukoricáról írt átfogó nagy könyve, a 2007-ben megjelent Kukoricatermesztés nemzetközileg is sikeres.

Az Akadémiai Kiadó ismertetője szerint a könyv a kukorica származását, botanikáját, élettanát érinti, kiterjed az ökológiai és termesztési tényezőkre, azok kölcsönhatásaira (talajművelés x műtrágyázás x növényszám x öntözés x genotípus). Tudományos értékét növeli, hogy a több évtizedes kutatási eredmények megbízható szántóföldi tartamkísérletekből származnak, amelyek Európában egyedülállóak, de a kukorica őshazájában, Amerikában is figyelemre méltóak. Ma több ezer termék (élelmiszerek, műanyagok, bioetanol) készül kukoricából, ezért többféle kukoricaminőségre van szükség, amit az ipar gazdaságosan fel tud dolgozni. Menyire kész egy ilyen mű?

 

-          Igazából mindig változtatni, csiszolni érdemes. A tudomány fejlődik, az új eredményeket követni kell, így 5-10 évente egy átdolgozott, bővített kiadás mindig időszerű. Ezzel a könyvvel is ez történik. A magyar kiadást követően a Frankfurti Könyvvásáron az Akadémiai Kiadóval közösen mutattuk be az angol nyelvű változatot. Most tárgyalunk spanyol egyetemekkel, ahol egyetemi tankönyvként kívánják bevonni az oktatásba. Megjelent a könyv orosz és nem régiben ukrán nyelven is. Ebből az alkalomból Kijevben volt egy tudományos tanácskozás, ahol kiállításon láthattuk az egyetem könyvtárában száz évre visszamenőleg megtalálható, kukorica témakörben írt szakkönyveket, és a könyvtár közel kétszáz magyar nyelvű könyvét is kiállították. Az előbbiek közé került most az én könyvem is magyar, angol, spanyol, orosz és ukrán nyelven.

         A kötethez Mikola Priszazsnyuk, az ukrán agrárpolitikai és élelmezési miniszter írt ajánlást, ezzel is jelezve, hogy a kukorica termesztése mennyire fontos Ukrajnában.

-          Igen, valóban stratégiai feladatnak tekintik. A természeti adottságok hasonlóak a mieinkhez, de a talajadottságok jobbak, ott több a jó minőségű feketeföld. A vetésterület 10 év alatt megkétszereződött, ám a terméseredmények az itthoni átlag kétharmadához közelítenek. Kevesebb a műtrágya felhasználás, nincs elegendő vetőmag és annyi gép, mint amennyi szükséges lenne. Nagyon kíváncsiak a magyar növénytermesztés eredményeire.

-          Mit tartott fontosnak megemlíteni a hazai tapasztalatokból és problémákból a Kijevben rendezett tanácskozáson?

-          Legelőször is azt, hogy nálunk a vízellátás okozza a legnagyobb nehézséget. Emiatt van jelentős termésingadozás. Például 2007-ben, amikor nagy volt az aszály, 4 millió tonna kukorica termett, míg egy évvel korábban és egy évvel később 8 millió tonnánál is több. 2011-ben 14%-kal nagyobb területről (1 millió 227 ezer hektár) takarítottak be kukoricát, mint 2010-ben. A 8,1 millió tonnás termés 16%-kal haladta meg az előző évit, és a termésátlag (6590 kg/ha) is 2%-kal emelkedett. Ebben az évben nagy volt az aszály, s emiatt a termés jelentősen kisebb lett. A rendkívül változó időjárás miatt Magyarországon a legfontosabb stratégia kérdések közé tartozik a folyók vízkészletének hasznosítása, az öntözés rendkívül erőteljes fejlesztése és a talajvíz-készlet megőrzése.

-          Más országokban a genetikailag módosított, szárazságtűrő kukoricafajták termesztésében látják a megoldást. Mi erről az Ön véleménye?

-          Nálunk alaptörvényi döntés született, hogy nem termesztünk génmódosított növényeket. A szomszédos országokban nem egyöntetű a tiltás. A genetikai kutatások eredményt hoznak, szabályozva lehet élni, de nem szabad visszaélni vele. A legnagyobb problémát az okozhatja, ha nem izolálják és összekereszteződik a genetikailag nem módosított fajtákkal. A helyzet megítéléséhez az is hozzátarozik, hogy még nem olvastam káros hatást bizonyító, kísérleti eredményekkel alátámasztott szakcikket nemzetközileg is jegyzett, tudományos folyóiratban.

-          Ukrán nyelvre lefordított könyvének megjelenése kapcsán az Ukrán Nemzeti Agrártudományi Akadémia külföldi tagjává választották, és az elnökség tiszteletbeli érdemrenddel tüntette ki.

-          A könyvet hat akadémikus laudálta, elfogadták tankönyvnek, s eljuttatják az egyetemi, főiskolai könyvtárakba, és az érdeklődők számára is hozzáférhetővé teszik. Remélem, hogy a kötetet haszonnal forgatják, s ez talán fontosabb is, mint az elismerés.

-          Beszélgetésünk elején azt mondta, hogy egy könyvet mindig csiszolni érdemes. A magyar nyelven megjelent eredeti könyv csiszolgatása hol tart?

-          A költségek és a jövedelem összefüggéseit a korábbinál is jobban kibontva Versenyképes kukoricatermesztés címmel a Mezőgazdasági Kiadó kért fel az új változat megírására. Az alapmű öt évvel ezelőtt jelent meg, van mivel bővíteni, kiegészíteni.