A Nap sarkvidékeit felderítő missziót indít a NASA és az ESA

Tudomány - 2020-01-28

A Nap sarkvidékeinek felderítésére indít missziót az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA).

A NASA hétfői bejelentése szerint a Solar Orbiter nevű napszondát február 7-én indítják útnak a floridai Cape Canaveralból az Atlas V nevű hordozórakétán. A Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról és így elsőként pillanthassa meg madártávlatból a Nap sarkvidékeit.

Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, valamint a Föld keringési síkja a Naprendszerben. Nagyjából a Nap egyenlítői síkjában helyezkedik el, ebben a síkban keringenek a Nap körül a bolygók.

"A Solar Orbiter előtt a Napot vizsgáló minden műszer az ekliptika síkjában, vagy ahhoz nagyon közel mozgott. Most képesek leszünk fentről lenézni a Napra" - fogalmazott Russel Howard, az amerikai haditengerészeti védelmi laboratórium (Naval Research Laboratory) űrkutatója.

Az egyetlen eddigi szonda a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysess szonda volt, mely a Nap sarkvidékei fölé repült. Az Ulyssest 1990-ben indították útnak és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap-Föld távolság és csak olyan műszereket szállított, melyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni.

A Solar Orbiter belép a Merkúr pályájára, négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani.

A misszió hét éve alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal.

A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz. Titánium hőpáncélja és kalciumfoszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 480 Celsius-foknak is. Várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát.