Dudits Dénes növénygenetikus, biotechnológus kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szegedi bizottságának idei Pro Scientia életműdíját, az elismerést csütörtökön adták át a testület közgyűlésén.
Az MTA szegedi bizottsága 2019-ben a nemzetközi színvonalú, iskolateremtő tudományos munka elismeréséül alapította a Pro Scientia életműdíjat. A díj Bánvölgyi László szobrászművész Albert Einstein 1933 című kisplasztikája, amelynek szoborváltozata 2008 óta látható az akadémiai bizottság épületének udvarán.
Krisztin Tibor, a bizottság elnöke elmondta, Dudits Dénes a növényi, molekuláris és sejtbiológia, valamint a biotechnológia nemzetközi hírű tudósa 1943-ban Mosonmagyaróváron született. 1966-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát. Tudományos pályáját a borsó mutációs genetikai és nemesítési kutatásaival kezdte. 1970-ben jött Szegedre, az MTA Szegedi Biológiai Központjába, ahol megalapította a búza-szövettenyésztési és -sejtgenetikai laboratóriumot. Azt követően, hogy 1982-83-ban az Amerikai Egyesült Államokban vendégprofesszorként oktatott, hazatérve megszervezte a növénysejtosztódási és differenciálódási csoportot.
1997-től 2009-ig főigazgatóként irányította a kutatóközpont működését. Vezetése alatt az intézmény a régió egyik legmodernebb molekuláris biológiai centrumává vált, amely elnyerte az európai kiválósági központ címet. Tudományos eredményei alapján az MTA 1995-ben levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává választotta. Tudományszervező munkássága elismeréseként 2008-ban az MTA alelnökévé választották, ezt a tisztséget 2014-ig töltötte be.
Dudits Dénes nemcsak kutatóként, hanem oktatóként és tudományszervezőként is a magyar biológia egyik legmeghatározóbb személyisége, aki a molekuláris genetika eszköztárával járult hozzá a jövő mezőgazdaságának megalapozásához - hangsúlyozta az elnök.
Dudits Dénes úgy fogalmazott, a méltatásában felsorolt eredmények az ötven év alatt az SZBK-ban dolgozó kutatók közös erőfeszítésének gyümölcsei. A professzor saját szerepét az új kutatási irányok hazai bevezetésében látta. Úgy fogalmazott, szerencsésnek tartja magát, hogy az SZBK kutatója lehetett, ahol a modern növénybiológiai kutatások számos területével foglalkozhatott. Mint mondta, legutóbbi eredményeik a génszerkesztésre és genomikai kutatásokra vonatkoznak.