Az eddigieknél nagyobb biomasszahozamú energiafűzfajtát nemesített ki két agrárcég és az MTA konzorciuma egy kétéves, 630 millió forint költségvetésű projekt keretében - közölte a konzorciumvezető Agrár-Béta Kft.
A fejlesztéshez a konzorcium 378 millió forintos európai uniós támogatást nyert el.
A projekt keretében az Agrár-Béta Kft. több fűz genotípus bevonásával kísérleti telepeket hozott létre, és nagyparcellás területen értékelte azokat a technológiákat, amelyeket a partnerek a biomasszahozam befolyásolására javasoltak.
A Profikomp Zrt. sióagárdi fióktelepén többek közt a termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó komposztkeveréket és talajerő-visszapótlási rendszert dolgozott ki, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja pedig üvegházi feltételek között vizsgált olyan serkentő anyagokat, amelyekkel hozamnövekedés érhető el a dugványok telepítés előtti kezelésével.
A kutatóintézet kidolgozott továbbá egy poliploidizációs technológiát, amellyel megtöbbszörözhető a fafajok kromoszómaszáma; ezáltal jelentősen növelhető az energianövény növekedése és a biomasszahozam.
A projektben alvállalkozóként részt vett a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem is - közölték.
Molnár István, az Agrár-Béta Kft. ügyvezető igazgatója a projekt kezdetén azzal indokolta a fejlesztés szükségességét, hogy kevés magyar nemesítésű fűzfajta van, ezért a hazai termelők főleg svéd fajtákat termesztenek. Ezek azonban nehezen alkalmazkodnak az itteni viszonyokhoz, terméshozamuk 8 és 23 tonna között ingadozik, és több vizet igényelnek, mint amennyi Magyarországon rendelkezésre áll.
A 2001-ben alakult kft., amely 2014-ben egymilliárd 320 millió forint nettó árbevételt ért el, Dombóvár művelt területén közel száz hektáron termeszt energiafűzet, az abból származó aprítékot biomasszakazánban égetik el, és bioetanol-gyártáshoz szükséges gőzt állítanak vele elő.