Az életében méltatlanul kevés elismerést kapott geológust a magyar szénhidrogén-kutatás elméleti és gyakorlati megalapozójaként is számon tartják.
- Pávai-Vajna Ferenc a hévízföldtan két szakterületén játszott úttörő szerepet: a feltárásban, amelynek során hét hévíz kutat létesített az Alföldön, valamint a hévizek és kísérő energiáinak fűtésre, illetve elektromos áram termelésre történő hasznosításában - mutatott rá Székely Ferenc, az MTA doktora az erdélyi születésű geológus hévizek feltárásában és hasznosításában betöltött szerepéről szóló előadásában. Az előadó kiemelte, hogy Pávai-Vajna Ferenc nevéhez köthető több sikeres budapesti felfedezés is: a Tabánban öt kutatófurást végzett, Pesterzsébeten gyógyvíz kutat létesített, de ő fúratta a rudas fürdői kutat és a Margitsziget II-es számú hévízkútját egyaránt. - A hévizek és az azokra épülő szolgáltatások gazdasági jelentőségét ma már szükségtelen ecsetelni. A fürdőfejlesztéshez kapcsolható rekreációs és gyógyturizmus a jelen és a jövő ígéretes ágazata - hangsúlyozta Székely Ferenc, hozzátéve: a fűtésre és áramtermelésre használt, gyakran gázzal kevert hévízben rejlő hőenergia hasznosítása pedig a környezet és klímavédelem fontos eszközei. Mint az előadásból kiderült, az eredetileg gázmezők feltárására tervezett hajdúszoboszlói I-es számú fúrás helyszínén földgázzal kevert hévíz tört felszínre, ami a geológust is meglepte. - Hajdúszoboszló a mai napig töretlen fürdővárosi hírnevét Pávai-Vajna kutatófúrásának eme váratlan „mellékterméke" alapozta meg - mutatott rá Székely Ferenc.
Pávai-Vajna Ferenc elsőként végzett az Alföldön geotermikus grádiens, azaz a mélység függvényében történő hőmérsékletváltozás mérést a 2032 méter mély hajdúszoboszlói II-es számú kút fúrásakor. Ezt követően valamennyi kutató fúrásnál elvégezte ezeket a vizsgálatokat - derült ki az előadásból - amelyek eredménye egy nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló geotermikus adatbázis lett. - Az észak-kelet Alföld geotermikus térképezésekor végzett saját kutatásainkban is a Pávai-Vajna által összegyűjtött adatokra támaszkodtunk -illusztrálta egy példával Székely Ferenc azt, hogy az egykori geológus rendkívül pontos és rendszeres mérései értékes hátteret nyújtanak a jelenkori kutatásoknak is.
Dobos Irma geológus előadásában a Pávai-Vajna Ferenc nyomán megismert ásványvizek balneológiai jelentőségét hangsúlyozta. Korabeli forrásokat idézve elmondta: Pávai-Vajna kortársa, a balneológus és sportorvos Dalmady Zoltán, a Hajdúszoboszlón felszínre tört hévízről megállapította, hogy az jódos, konyhasós, karbonátos víz, amelynek magas hőmérséklete és bőséges hozama lehetővé tenné a város fűtését és a háztartások igényeinek kielégítését.
- Dalmady úgy vélte, hogy gyulladás gátló hatása mellett számos megbetegedés, különösen a golyva, valamint a nyálkahártya hurutjának gyógyítására is alkalmas lehet a hévíz - mondta Dobos Irma rámutatva, hogy a Hidrogeológiai Közlöny 1920-as évek közepén megjelent több számában a feltárt hévíznek már nem csupán a földtani és vízkémiai, hanem balneológiai, azaz gyógyászati jelentőségével is foglalkoztak a szakemberek. A következő évtizedben, 1937 és 1939 között pedig Hajdúszoboszlón már két szabadtéri medence, két fedett gyógymedence, valamint hullámfürdő, ivócsarnok, illetve légzőszervi problémákkal küszködőknek létesített inhalatórium várta a gyógyulni vágyókat, három fürdőorvos felügyelete mellett. - A Pávai-Vajna kutatófurásainak köszönhetően feltárt hajdúszoboszlói hévízre épült fürdő mára közép-Európa leglátogatottabb fürdőkomplexumává vált - összegezte a geológus munkásságának máig érezhető hatásait Dobos Irma.