Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) az elmúlt években átalakította az állami beruházásokra vonatkozó jogszabályi környezetet.
Ez mára olyan erőteljes garanciát jelent az építészeti szabályok betartására, a helyi építészeti értékek és környezet védelmére, valamint kiemelten a költségvetési források hatékony felhasználására és az átláthatóságra, hogy a korábbiaknál lényegesen kisebb minisztériumi szerepvállalás mellett is szigorúan érvényesülni tudnak a közösségi érdekek a közpénzből megvalósuló állami, vagy önkormányzati beruházásoknál.
Ezzel párhuzamosan a beruházási intézményrendszer kisebbé, olcsóbbá és hatékonyabbá vált - közölte az ÉKM pénteken az MTI-vel.
Az ellenzéki politikai szereplők támadásai és az európai uniós aggodalmak ellenére az ÉKM kimondottan csekély arányban vállal szerepet az állami beruházásokban, nem dominálja a piacot, nem telepszik rá az önkormányzatokra, vagy más állami szervezetekre, ugyanakkor támogatást biztosít minden beruházónak - írták.
A közlemény szerint a 2014-2020-as uniós programozási ciklus során az állami beruházó vállalatok - így a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, a Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., a BMSK Sport Közhasznú NKft., a Nemzeti Fejlesztési Programiroda, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. - 7 operatív program (IKOP, GINOP, VEKOP, TOP, EFOP, KEHOP, KÖFOP) 38 prioritásában bonyolítottak beruházásokat Magyarországon. A beruházó cégek pályázóként, szállítóként vagy konzorciumi tagként vettek részt összesen több mint 500 projektben, amelyek szerződött összköltsége megközelítette a 4000 milliárd forintot.
Ez a működési modell 2023. január 1-jéig tartott, amikor a fent említett öt állami beruházó cég beolvadt - akkor már - az ÉKM kötelékébe. Ugyanezen év novemberében hatályba lépett az az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.), amely a korábbi jó gyakorlatokat és az új szabályozási elemeket törvényi szintre emelve foglalta keretbe. Mindennek az lett az eredménye, hogy az állami építési beruházásokban a beruházó cégek helyett az ÉKM mint felelős szaktárca lett az illetékes szerv.
Hozzátették: a megújult jogszabályi környezet, de különösen az új Ábtv. értelmében a költségvetési források hatékony védelme, valamint az építészeti szabályok érvényesítése érdekében az ÉKM a törvény hatálya alá eső, alapvetően állami forrásokból megvalósuló beruházásoknál konzorciumi partnerként léphet be a folyamatba.
Jelezték: az ellenzéki politikai szereplők és az Európai Unió is kritizálta a szabályozást a törvényalkotás során, mondván: a törvénnyel az ÉKM túlterjeszkedik, a jogszabály központosítást eredményez az önkormányzatok vagy más intézmények számra. Az elmúlt időszak adatai azonban határozottan rácáfoltak erre. A Beruházási Portál felületére feltöltött nyilatkozatkérések alapján jelenleg körülbelül 1800 befogadható kérelem található a rendszerben, amelyből több mint 1300 darab az önkormányzatoktól, közel 500 darab pedig egyéb szervezetektől érkezett.
Ennek mindösszesen 11 százalékában van jelen az ÉKM, konzorciumi tagként a projektek 2 százalékában, építtetőként a projektek 9 százalékában vesz részt a szaktárca. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 40 projektben vesz rész konzorciumi tagként és körülbelül 160 projektben építtetőként a minisztérium, ami kevesebb, mint a fele a korábbi uniós ciklus gyakorlatának. Az állami beruházási törvény hatályba lépésével tehát olyan hatékony jogszabályi környezet jött létre, hogy az állam inkább kivonult a beruházásokból szemben azzal, amit a kritikusok állítottak a törvény vitájában, miszerint minden központosításra kerül - írták.
Teheti ezt az állam azért, mert az állami beruházások törvényi szintre emelt szabályozása és a részletszabályokat rögzítő 13 kormány-, illetve miniszteri rendelet olyan transzparens és szabályozott beruházási környezetet teremtett, hogy a beruházásokban való tevékeny részvétel nélkül is érvényesülni tudnak az állami szempontok.
A törvényi és rendeleti szabályozási szint miatt az állami érdekérvényesítés minden eszköze a rendelkezésre áll - amelyekkel az állam élni is fog -, annak érdekében, hogy a szabályoknak érvényt tudjon szerezni és megvalósuljanak a törvény alapelvei: hatékony forrásfelhasználás, fenntartható beruházások, az épített és a teremtett környezet védelme - tették hozzá.
Fontosnak nevezték, hogy az Ábtv. lehetőséget biztosít arra is, hogy amennyiben a kérelmező nem ért egyet a szaktárca döntésével, felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a minisztériumhoz. Az eddigi adatok szerint a rögzített beruházások mintegy 24 százalékában került sor felülvizsgálatra a kedvezményezettek kérése alapján. Ezek közül számos esetben azért kérnek felülvizsgálatot, például önkormányzatok, hogy az ÉKM mégis vegyen részt a beruházásban, és biztosítsa a helyben rendelkezésre nem álló szakmai, szakértői kompetenciákat (műszaki ellenőr, árszakértő, tervellenőr stb.), illetve jelenlétével csökkentse az önkormányzat kockázatait az ár, vagy a határidő túllépések tekintetében, vagy segítsen egy esetlegesen felmerülő minőségi vita során.
A szabályozás és legfőként a gyakorlat tehát elég rugalmas ahhoz, hogy mindenki számára optimális együttműködési keretek jöhessenek létre. A szakminisztérium támogatást ad és az erőforrásokat biztosítja, de nem dominálja a piacot, nem telepszik rá sem az önkormányzati, sem pedig az egyéb állami szervezetek beruházásaira - közölték.