Ahhoz, hogy Magyarország az összes rendelkezésére álló európai uniós forrást fel tudja használni, tovább kell gyorsítani a fejlesztési források kifizetését - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Versenyképességi Operatív Programok éves konferenciáján csütörtökön Budapesten, hozzáfűzve, hogy a kormány már mostanáig is jelentős eredményeket ért el ebben.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., és az Európai Bizottság közös rendezvényén Fellegi Tamás hangsúlyozta: a heti kifizetések értéke a korábbi átlagos 5,5 milliárd forintról legutóbb 35,1 milliárd forintra emelkedett. Dinamikusan nőtt a szerződött projektek száma is: a korábban jellemző 103 helyett átlagosan 174 szerződést kötnek hetente - fűzte hozzá.
Az utóbbi egy évben összesen 2.697 projektre kötöttek támogatási szerződést 93 milliárd forint értékben - fejtette ki a miniszter a lengyel soros elnökség égisze alatt rendezett konferencián.
Fellegi Tamás kiemelte, hogy az intézményrendszert is jelentősen átalakította a kormány a kifizetések felgyorsítása érdekében, valamint széles körben elérhető az elektronikus pályáztatás, rövidebbek az adatlapok, egyszerűbb a nyilatkozattétel, és sokkal kevesebb a beadandó melléklet.
Kifejtette, hogy a tavaly hivatalba lépett kormány a korábbi adminisztráció mulasztásainak pótlásával, a teljes fejlesztéspolitikai rendszer átvilágításával kezdte munkáját. Januárban indult útjára az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amelyben a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos kitörési pontokat azonosították be, egységesen kezelve az európai uniós és magyarországi fejlesztési forrásokat, és az országos célok megvalósítását szolgáló kiemelt beruházásokat, az úgynevezett nemzeti programokat - mondta Fellegi Tamás.
Hozzátette, hogy az ÚSZT céljai Magyarország versenyképességének javítása, a foglalkoztatás bővítése, és a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) helyzetbe hozása. Példaként említette, hogy a legfontosabb európai autóipari szereplők az utóbbi években nagyon fontos beruházásokat hajtottak végre Magyarországon, és ehhez kapcsolódóan egy nagyon széles és hatékony kkv iparág alakult ki az autóipar körül. Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezettek abban, hogy ez tovább folytatódjon.
Beszélt arról is, hogy a jövőre életbe lépő új közbeszerzési törvényt is úgy alkották meg, hogy a kkv-k nagyobb szerepet kaphassanak a pályáztatásban, illetve, hogy ne vesszenek el uniós források a rossz közbeszerzések miatt.
Fellegi Tamás szerint a következő, 2014-ben kezdődő programozási időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni a versenyképességi és szolidaritási szempontok összekapcsolására, kiegyensúlyozására, az európai kohéziós politika láthatóságának megerősítésére, Magyarország pedig elkötelezett abban, hogy erősítse a területi együttműködést a visegrádi, és más, térségbeli országokkal.
Normunds Popens, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának főigazgató-helyettese is hangsúlyozta, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a versenyképesség és a szolidaritás között. Kifejtette, hogy a kkv-k és az innováció támogatása különösen fontos a kohéziós politika keretein belül, mivel a kkv-k foglalkoztatják a munkavállalók kétharmadát,emellett fontos, hogy alkalmazkodni tudjanak a piaci változásokhoz.
A főigazgató-helyettes szólt arról is, hogy a kkv-k támogatására több mint 100 milliárd euró áll rendelkezésre a 2007-2013-as időszakban, a magyarországi Gazdasági Operatív Program keretében pedig 3,4 milliárd euró.
Normunds Popens a kritikus pontok, még orvoslandó problémák között említette, hogy a gazdaságfejlesztési programoknál sokszor nehéz pontosan meghatározni a végső kedvezményezettek célcsoportját, nehéz előkészíteni a projekteket, illetve a hatásaikat kiszámítani. A vállalkozástámogatási programok keretében sokszor olyan befektetéseket támogatnak, amelyek egyébként is megvalósulnánk, így "ölükbe hullott pénzként" kezelik a vállalkotások a támogatásokat, ezért tőkeigényesebb befektetéseket kell támogatni - hangsúlyozta a szakértő.
Iwona Wendel lengyel regionális fejlesztési miniszterhelyettes azt emelte ki, hogy az eddigi programok tapasztalatai alapján meg kell vitatni, hogy melyek a leghatékonyabb eszközök a kohéziós politikában, és ezeket kell beépíteni az új programokba. Hozzáfűzte: az Európai Unió céljait meghatározza az EU2020 stratégia, illetve az innovációs célkitűzések, ezekhez is hozzá kell igazítani a kohéziós célokat - mondta.