A megújult magyar egyetemek az egyházi fenntartású intézményekkel együtt jelentős lépést tettek a versenyképesség felé - mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn Budapesten.
ankó Balázs az Országházban tartott Felsőoktatási évadnyitó konferencián felidézte, az egyetemek megújulását az egyetemek kezdeményezték annak érdekében, hogy legyenek nemzetközileg versenyképes magyar felsőoktatási intézmények, hogy legkiválóbb fiatalok Magyarországon maradjanak vagy térjenek haza, valamint, hogy a magyar egyetemek a magyar nemzet társadalmi és gazdasági igényeit és érdekeit szolgálják.
A célok eléréséhez szükség volt egy új, versenyképes, rugalmas és kiszámítható, autonóm modellre és a teljesítményt ösztönző megújult finanszírozásra - tette hozzá a miniszter.
- emelte ki Hankó Balázs.
Emellett hozzáférési fordulat valósult meg, három éve már évente 100 ezer diák kerül be a felsőoktatásba, négyből három diák állami ösztöndíjjal nyer felvételt, műszaki, természettudományos, informatikai vagy egészségügyi területen 10-ből 6 diák kezdi meg a tanulmányait, 48 százalékkal nőtt a külföldi publikációk száma, 20 százalékkal emelkedett a külföldi diákok aránya, nyolc egyetem pedig már sokkal jobban tartja meg a térségben a végzett hallgatóit - sorolta a miniszter.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője bemutatta az intézményükben létrejött Egyetemkutató Intézet első kutatását, amely a megújult egyetemek gazdasági helyzetét és a hallgatók elégedettségét mérte fel.
Beszámolója szerint 2021-hez képest 2024-re megduplázódott a modellváltott egyetemeknek a bevétele, folyamatos a vagyongyarapodásuk, a befektetett eszközök értéke 90 százalékkal emelkedett, a kutatási-fejlesztési-innovációs bevételük a 2022-es 11 milliárd forintról 2024-re 15 milliárd forintra nőtt, a bejelentett szellemi tulajdonok száma pedig a 2021-es 58-ról 347-re nőtt.
GDP-ben mérve az egyetemek közvetlen gazdasági hatása 1,65 százalék, a közvetett gazdasági hatása pedig további 2,1 százalék - tette hozzá.
A megkérdezettek 53 százaléka egyetértett azzal, hogy tanulmányai felkészítik a választott szakmájának gyakorlására, 78 százaléka úgy nyilatkozott, hogy újból ugyanarra az egyetemre jelentkezne, mint ahol most tanul, 76 százalék pedig ajánlaná is ismerőseinek az intézményt, ahol tanul - ismertette az eredményeket Mráz Ágoston Sámuel.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke úgy fogalmazott, az MRK az ország valamennyi egyetemének közös hangja, ez az egység pedig erőt ad és biztosítja, hogy a magyar felsőoktatás teljes közössége együtt képviselje érdekeit és értékeit.
Mint mondta, a rektori konferencia új elnökeként szeretné erősíteni a magyar egyetemek közötti összefogást, bemutatni a felsőoktatás valódi erejét, és emelni a nemzetközi elismertségüket.
- tette hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy az egyetem küldetése nem csupán tudást adni, hanem jellemet formálni és biztos alapot adni a jövő generációinak.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a felsőoktatás a globális versenypiac része lett, és "csak rajtunk múlik, merre visszük, mivé fejlesztjük közösen".
Véleménye szerint a felsőoktatás feladata kielégíteni a társadalmi szükségleteket, ezért az egész társadalom hasznára válik, ha az oktatás színvonalát emelik és jobb szakembereket képeznek.
Ternyák Csaba egri érsek, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem nagykancellárja úgy fogalmazott, az intézmény a múltból táplálkozik, de az újat építi, hiszik, hogy a jövő szilárd alapja a keresztény kultúra lehet, amely az embertől és az emberért van.
Elmondta azt is, hogy a 19. század elején indult pedagógusképzésük nagy lendületet kapott az elmúlt években, és mostanra a magyar felsőoktatás szerves részét képezi.
A konferencia célja, hogy a Magyar Rektori Konferencia elnökségével az egyetemek fenntartói és vezetői megvitathassák hova jutottak el az elmúlt években és milyen céljaik vannak a jövőben - hangzott el az eseményen.