A jelenlegi helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú mind az infláció, mind az inflációs várakozások mérséklésében, a jegybank stabilitásorienált politikája pedig érdemben hozzájárult a forint erősödéséhez, ami a dezinflációt erősíti - mondta Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján.
Ismertette: az új jegybanki vezetés márciusi hivatalba lépése óta minden alkalommal egyhangú döntést hozott a kamatkondíciókról, így a monetáris tanács a keddi ülésén is ellenszavazat és tartózkodás nélkül 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot és nem látta indokoltnak az előretekintő iránymutatás változtatását.
A szigorú monetáris kondíciók biztosításával 2027 elején érhető el fenntartható módon a 3 százalékos inflációs cél - húzta alá a jegybank elnöke.
Varga Mihály a nemzetközi folyamatokat értékelve elmondta: a nemzetközi pénzügyi piacok továbbra is érzékenyek a kereskedelmi és a geopolitikai fejleményekre, a globális nagybankok közül a Fed a kamatcsökkentést folytatja, míg az EKB várhatóan változatlan szinten tartja az irányadó kamatokat.
A jegybank elnöke kitért arra, hogy világszerte tapasztalható a dezinfláció megtorpanása, az OECD országok közül 20-ban a cél felett, míg hat országban cél alatt alakult az infláció augusztusban.
Elmondta, hogy a hazai reálgazdaság teljesítményét kettősség jellemzi: augusztusban a kiskereskedelmi forgalom bővült, az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek azonban visszafogottak maradtak, míg az építőipar és az ipar kibocsátása visszaesett. A folyó fizetési mérleg augusztusban többletet mutatott.
A banki hitelezésben is kettősség figyelhető meg: a lakossági hitelezés augusztusban 11,7 százalékkal nőtt, míg a vállalati hitelek bővülése mérsékelt maradt - ismertette. A támogatott programok a lakáspiacot továbbra is élénkítik, összességében pedig a hazai bankrendszer likviditási és tőkehelyzete erős, így képes a fokozódó hitelkereslet kielégítésére - mondta.
Szeptemberben a maginfláció és az infláció az előző havival megegyező szinten, a jegybanki várakozásokkal összhangban 3,9 százalékon, illetve 4,3 százalékon állt - jelezte Varga Mihály, megjegyezve, hogy az alapfolyamatok változatlanul erősek. Az ár- és árréskorlátozó intézkedések mintegy másfél százalékponttal mérsékelték a fogyasztói árindexet a múlt hónapban, mindez azt is jelenti, hogy az infláció elleni küzdelem még nem ért véget - jelentette ki.
Az elmúlt hónapokban a forint trendszerű erősödése régiós összevetésben is jelentős - mutatott rá. A jegybanki tájékoztatón szereplő grafikon szerint az euróval szemben az idén több mint 5 százalékkal erősödött a magyar fizetőeszköz.
A lakossági inflációs várakozások javuló tendenciát mutatnak, ám továbbra is az tényinfláció és a jegybanki inflációs célszintek fellett állnak, ami változatlanul óvatosságra ad okot a jegybank elnöke szerint.
Az inflációs célok jegybanki célon történő horgonyzása elengedhetetlen az árstabilitás fenntartható elérése szempontjából - fogalmazott Varga Mihály.
A pozitív reálkamatok biztosítják az inflációs várakozások mérséklését és az inflációs cél fenntartható elérését - jegyezte meg.
A kamatvágásra utaló kérdésre Varga Mihály megjegyezte, hogy monetáris politika legfontosabb célja az árstabilitás elérése és fenntartása, továbbá ennek veszélyeztetése nélkül a fenntarthatósági célok, illetve a kormányzat gazdaságpolitikájának támogatása és ez alapján hozzák meg a döntéseket.
A forint erősödésére kitérve megjegyezte: az, ami a devizapiacon történik, a jegybank stabilitásorientált politikájának következménye.