Magyarország: EU kilépés?
Eljött az idő, hogy az Európai Unió világos jelzést küldjön Magyarországnak, és akár a kilépés lehetőségét is napirendre tűzze – kezdi a Handelsblattban megjelent véleménycikkét Jens Münchrath, a lap vezető elemzője. Úgy véli, hogy az erős kapcsolatok az amerikai jobboldalhoz, Oroszországhoz és Kínához mind veszélyeztetik az európai szuverenitást. Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti látogatását is egy minta részének látja.
A Handelsblatt vezető elemzője erős kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben, azt állítva, hogy szerinte „Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt évtizedben következetesen aláásta az EU jogállami és felvilágosodásból eredő alapelveit”, miközben ideológiailag egyre szorosabban kapcsolódott az amerikai republikánus jobboldalhoz és Oroszországhoz. Úgy véli, az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio hétfői budapesti látogatása – a müncheni és pozsonyi állomások után – egy tudatos politikai üzenet része volt.
Münchrath szerint Rubio müncheni szereplése ugyan visszafogottabb hangvételű volt, mint egy évvel korábban J.D. Vance beszéde, de tartalmilag ugyanazt az illiberális, nacionalista irányvonalat képviselte. A cikkíró úgy értelmezi az amerikai külügyminiszter szavait, hogy az amerikai diplomácia szakítani kíván a második világháború utáni multilaterális világrenddel, a szabályalapú nemzetközi rendszerrel és a szabadkereskedelem eszméjével.
Szerinte ez a szemlélet élesen szembemegy az európai önképpel, amely a nyitott társadalomra és az intézményes együttműködésre épül.
A véleménycikk hangsúlyozza, hogy Magyarország gazdasági súlya az EU-n belül csekély – a közösségi GDP kevesebb mint 1,2 százalékát adja –, miközben az elmúlt tíz évben több mint 40 milliárd euró nettó uniós támogatást kapott. Münchrath szerint Orbán 2010 óta rendszeresen használja az egyhangúsági szabályt külpolitikai kérdésekben zsarolási eszközként, ami megbénítja az uniós döntéshozatalt.
Úgy véli, a jogállamisági eljárások, a forrásbefagyasztások és a szavazati jog felfüggesztésének kilátásba helyezése eddig nem hozott érdemi eredményt, mert a szankciók nem voltak kellően következetesek.
A szerző amiatt is kritikát fogalmazott meg cikkéhben, hogy Orbán kampányában Brüsszelt nagyobb fenyegetésként állította be, mint Moszkvát. Münchrath szerint
ez alapvető értékkonfliktust jelez, hiszen az EU nem pusztán jogi, hanem értékközösség is, amelyet Magyarország évek óta megsért.
Úgy fogalmaz: a jelenlegi geopolitikai helyzetben – amikor Európát nyugatról az Egyesült Államok új irányvonala, keletről Oroszország, távolabbról pedig Kína gazdasági nyomása éri – a minimális egység is létfeltétel az európai szuverenitás megőrzéséhez.
Münchrath szerint az uniós szerződések nem teszik lehetővé egy tagállam kényszerű kizárását, de egyértelmű politikai jelzést kellene küldeni Budapestre: vagy radikális irányváltás következik, vagy Magyarország maga kezdeményezi a kilépést, azaz a „Huxitot”. Úgy véli, ez erősebb lépés lenne az európai önérvényesítés irányába, mint az amerikai külügyminiszter ünneplése, akinek müncheni beszédét a szerző ultimátumszerű üzenetként értelmezi: vagy feltétel nélkül követik az amerikai irányt, vagy civilizációs értelemben „kívül maradnak”.
Portfolio.hu