Uniós biztos: fontos mérföldkő a Magyarországgal szembeni uniós intézkedések feloldása

Vélemény - 2026-10-13

Fontos mérföldkőnek nevezte Piotr Serafin költségvetésért felelős európai biztos kedden, hogy az Európai Unió Tanácsa úgy döntött, a Magyarország által végrehajtott korrekciós intézkedések nyomán feloldja a jogállamisági feltételességi mechanizmus keretében elrendelt uniós intézkedéseket. Az EU ezzel elismeri a Magyarországon az elmúlt hónapokban bekövetkezett pozitív fejleményeket - jelentette ki a lengyel biztos Luxembourgban.

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón - Serafinnal együtt nyilatkozva - Thomas Byrne, az európai uniós ügyekért felelős ír államminiszter, aki az uniós soros elnökséget képviselte, elmondta:

a tagállamok általában üdvözölték a magyarországi jogállamisági helyzet rendezése érdekében tett "jelentős és kézzelfogható előrelépéseket", és Magyarországot a megkezdett intézkedések folytatására ösztönözték.

A luxembourgi ülésen történteket ismertetve a nyilatkozók kitértek a következő többéves uniós pénzügyi keretről (MFF) folytatott tárgyalásokra is. Serafin aggodalmának adott hangot azokkal kapcsolatban, hozzátéve, az Európai Bizottság nem elégedett a tárgyalások jelenlegi irányával, és úgy véli, hogy a tagállamok álláspontját tükröző tárgyalási keretdokumentum nem felel meg Európa szükségleteinek.

A biztos figyelmeztetett:

a javasolt költségvetési csökkentések gyengíthetik az unió cselekvési képességét egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi fejlemények miatt minden korábbinál nagyobb szükség lenne az együttműködésre.

Kiemelte, hogy az európai szinten közösen elköltött források hatékonyabbak lehetnek, mint a tagállamok által külön-külön végrehajtott kiadások.

"Azokat a beruházásokat, amelyekre Európának szüksége van, mindenképpen meg kell valósítani. Ha azonban kevesebbet teszünk közösen, az nagyobb széttagoltsághoz, párhuzamosságokhoz és magasabb költségekhez vezethet, végső soron az adófizetők számára is" - mutatott rá.

Serafin szerint a brüsszeli bizottságot az is aggasztja, hogy a tárgyalások során csökkenhet az uniós költségvetés rugalmassága, ami megnehezítené a jövőbeli válságokra való reagálást.

"Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évek eseményeiből azt a tanulságot kell levonni, hogy több rugalmasságra van szükség, nem kevesebbre, sőt nem is a jelenlegi szint fenntartására"

- hangoztatta.

A biztos szerint az uniós intézmények működéséhez szükséges igazgatási források fontosságáról sem szabad megfeledkezni.

"Európának szüksége van azokra az emberekre és erőforrásokra, amelyek lehetővé teszik számára a rábízott feladatok végrehajtását" - hangsúlyozta.

Ami a költségvetés bevételi oldalát illeti, Serafin üdvözölte, hogy az új uniós saját forrásokra vonatkozó javaslatcsomag továbbra is a tárgyalóasztalon marad, ugyanakkor előrelépést sürgetett egy ambiciózus és kiegyensúlyozott megállapodás érdekében.

Thomas Byrne a hosszú távú uniós költségvetésről szólva azt hangsúlyozta: elérkezett a kompromisszum ideje, és továbbra is bízik abban, hogy még az év vége előtt sikerül megállapodásra jutni.

Mint mondta, a megbeszélések során világossá vált, hogy egyes országok nagyobb költségvetési megtakarításokat, míg mások több uniós kiadást szorgalmaznak.

Hangsúlyozta, hogy az ír elnökség kompromisszumos javaslata - amely 140 milliárd eurós költségvetési csökkentéssel járna - a tagállami álláspontok közötti különbségek áthidalását célozza.

Jelezte, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfői a héten esedékes brüsszeli találkozójukon részletesen megvitatják a költségvetési tárgyalások helyzetét.

Byrne hangsúlyozta:

az európai versenyképesség javításához fenn kell tartani a reformok lendületét, amihez a tagállamok és az uniós intézmények részéről egyaránt politikai elkötelezettségre és kompromisszumkészségre van szükség.

A sajtótájékoztatón Serafin beszélt az unió további bővítési folyamatáról is. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az ukrán parlament megszavazta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénymódosítást, amelyet fontos lépésnek nevezett az uniós csatlakozási folyamat alapvető követelményeinek teljesítése szempontjából.