November 30-tól január 28-ig a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban (Debrecen, Péterfia u. 28.) látható a tatárjárásról szóló, nagy sikerű, interaktív, régészeti kiállítás. A Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé, hogy a Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége a Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködve a „Dzsingisz kán és öröksége” mellé épített Tatárjárás c. − hazai leletekből összeállított − kiállításrészt a Kárpát-medence 7 különböző városához igazítva vándoroltassa.
A kiállítás előkészítését, tervezését, kivitelezését, koordinálását, vándoroltatását a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága vállalta magára, s a bemutatót − más Békés megyei intézményeket is bevonva − új módszereket felhasználva különleges látványelemekkel gazdagította.
A kiállítás a magyar történelem kevéssé ismert, viszont sorsfordító, s napjaink számára is tanulságokkal szolgáló évszázadát mutatja be. A tatár hadak egyetlen esztendeig tartó pusztítása a magyarság egész történelmébe olyan mélyen bevésődött, hogy ennek emlékezete mai napig bennünk van – ha másban nem is, a „kutyafejű” tatár képében biztosan. Ezt a történeti emlékezetet az utóbbi évek nagyszabású régészeti ásatásain előkerült leletek újabb szenzációs hagyatékkal egészítik ki.
A kiállítás eddig soha nem alkalmazott újításokkal, érdekes, izgalmas részletekkel, látványelemekkel mutatja be a 800 évvel ezelőtti életet, hadviselést, az újjáépítés sikereit − és Szent Margit legendáját, akit apja, IV. Béla király születésekor Istennek ajánlott az ország szabadulásáért. (A Margit-sziget róla kapta a nevét.)
Különleges érdekessége a kiállításnak az eredeti régészeti leletek mellett például, hogy egy minden ismeretet tartalmazó érintőképernyős terminál segítségével bárki elküldheti saját fényképét a kiállításból bármely megadott e-mail címre. Aztán mindenki egy tatár jurtába lép először, ahonnan egy sötét helyiségben fény- és hangeffektek segítenek elképzelni a tatárok röppenő nyilainak fenyegetését.
A Muhi csatát rövidfilm meséli el, a szekértábort pedig életnagyságú, beöltöztetett katonák védik. A pusztulás mértékét jól érzékelteti az egyik felégetett alföldi falu kemencéjébe bújt gyermekek és anyjuk ásatáson előkerült csontváza, vagy egy emberi csigolyába fúródott tatár nyílhegy… Láthatjuk az elrejtett kincseket, ezüstpénzeket, ékszereket. S láthatjuk a „második honalapító” IV. Béla király országot építő tetteit − ő helyezte át az ország fővárosát Esztergomból Budára. Egy digitális kódex tatárokat ábrázoló színes lapjait pedig ujjunkkal a képernyőt érintve lapozgathatjuk…
A kiállításban lehetősége van mindenkinek kipróbálni az íj megfeszítését, kézbe venni kardokat, felpróbálni a sodronyinget, sisakot, s hogy milyen nehéz volt egy tatár és egy magyar harcos teljes fegyverzete… A kiállítás mellett kínálunk rövid, jól áttekinthető, közérthető, sok képpel illusztrált kiadványt, kiállításvezetőt, CD-t, pólót, stb. − s egy külön erre az alkalomra készült, a tatárokat és a tatárjárást bemutató hosszabb filmet is láthat a közönség, Lakatos Iván rendezésében. S aki jól kitölt egy játékos tesztlapot, ajándékot vihet haza. Egyszóval: ezt látni kell, ki kell próbálni − megéri!
A tárlat jellege és látványelemei, valamint közérthetősége miatt mindenki − minden kulturális közösség, gyermek, szülő, család, oktató, iskola és minden, a magyar történelem iránt érdeklődő − számára érdekes és izgalmas, hasznos, nem mindennapi kikapcsolódást kínál. A www.tatárjárás.hu internetes oldal segíti az érdeklődők tájékozódását, s további információkat nyújt a tárlattal kapcsolatban.