Archívum

Néhány buzgó ember és csoportocska jóvoltából a Magyar Demokrata Fórum az utóbbi években néha vészesen hasonlít egy amatőr történész klubhoz. Ezekben a klubokban szokták tagadni a honfoglalás tudományos tényeit, a finn-ugor nyelvrokonságot, ezekben szokták megtalálni Attila sírját, kiátkozni a Koppányt felnégyelő Szent Istvánt, hogy aztán fortyogó dühükben néhány királyon és hadvezéren át eljussanak egészen Antall Józsefig.

 Az Európai Parlament újságíródíjának magyarországi továbbjutói versenyeznek majd a többi EU tagállam pályázóival a kategóriánként ötezer eurós díj elnyeréséért.

A nemzeti zsűri döntése alapján idén nyomtatott sajtó kategóriában Pócs Balázs, a Népszabadság újságírója „Mit kap karácsonyra az EU?” c. cikkével jutott tovább az európai fordulóba. Televíziós kategóriában Pozsonyi Péter, szerkesztő-riporter „Határút épül” c. tudósításával, online kategóriában Szlankó Bálint az Origo internetes hírportálon megjelent, „Agyra gyúrnak a brüsszeli ravaszok” c. írásával szerepel majd a 27 tagállam nemzeti pályázói között.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) felháborítónak tartja, hogy az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága általános vitára alkalmasnak találta Sándor Klára és Magyar Bálint szabad demokrata képviselők által benyújtott, a közoktatást több ponton érintő módosító indítványt. Az érdekvédő szervezet elsősorban a szakmai diskurzus hiánya miatt támadja az oktatási minisztert, illetve a bizottságot és követeli, hogy az országgyűlés utasítsa el a javaslatot - adta hírül  a Független Hírügynökség.

Az energetika területén jelentkező szakemberhiányra hívta fel a figyelmet Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója a Magyar Energetikusok Kerekasztala rendezvényén , ahol egy független energiastratégiai központ létrehozásának gondolata mellett a felsőoktatásba kerülő fiatalok hiányos természettudományi ismereteiről is szó esett - írja a Napi Gazdaság.

"Magyarországon a rendszerváltást követően mutatkozott az igény az amerikai típusú felsőoktatás, tehát egy lineáris, piramis formájú rendszer bevezetésére, ahol minden rendszer kettős céllal bír" - mondta Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke, a bolognai rendszer hároméves tapasztalatait összegezve. Ennek fényében a mai felsőoktatásnak magában kellene foglalnia a továbbtanulásra való lehetőséget és a munkaerő-piaci igények kielégítését egyaránt.

Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szervezetük  hivatalos álláspontját ismertette amely, mint mondta: egy másfél év tapasztalataiból összeállított összegzés. Az elnök a bolognai folyamatról szóló tanácskozáson emlékeztetett: az MRK a kezdetektől többségi véleménnyel támogatta a bolognai rendszerre való átállást, és ennek a visszaállítását elképzelhetetlennek tartja.

"Magyarország egy miniszteri aláírással önként vállalta 1999-ben a bolognai rendszer bevezetését további 28 országgal együtt annak érdekében, hogy a globalizáció által támasztott követelményeknek eleget tegyen" - vázolta a kezdeti lépések körülményeit Csirik János, a Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) elnöke, a szakmai szervezetek tanácskozásán.

A Nemzeti Bologna Bizottság kezdeményezésére rendezték meg A felsőoktatásban folyó többciklusú képzés első tapasztalatai című konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen, június 15-én. A rendezvényen öt felsőoktatási szakmai szervezet osztotta meg véleményét a bolognai rendszer hároméves tapasztalatáról.

Tíz nap múlva az áfakulcs 20-ról 25 százalékra nő, a jövedéki adó pedig (mely az üzemanyagokat is érinti) egy százalékkal emelkedik. Mindez az önkormányzati cégek gazdálkodására is kihat – ismertette Kósa Lajos hétfői sajtótájékoztatóján , mintegy előre vatítve a költségvetés újratárgyalását.

Vámos Miklós íróval, a televízióból ismert műsorvezetővel találkozhatnak az érdeklődők 2009. június 16-án, kedden 17 órakor a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban (Debrecen, Bem tér 19.) A népszerű íróval dr. Simon Zoltán irodalomtörténész beszélget.

A magyar királyság középcímere, Debrecen városának Isten bárányát ábrázoló emblémája, valamint a Református Kollégium képe is díszíti a Debreceni Egyetem Aulájának II. világháború során elpusztult, közelmúltban helyreállított középső ólomüveg ablakát. 2012-re, az egyetem felállításának centenáriumára, illetve az impozáns épület megnyitásának hetvenedik évfordulójára a csarnok további négy ablaka is egykori pompájában fogadja látogatóit.

Annak ellenére, hogyminden párt megígérte: támogatni fogja, Baka András főbírójelölt nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, így továbbra sincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak.

Hétfőtől, azaz 2009. június 15-től a gyakorlatban is felkerül a kerékbilincs Debrecenben a szabálytalanul elhelyezett gépjárművekre, és akár el is szállíthatják azokat.

Jánosi György, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának MSZP-s elnöke csütörtökön – korábbi ígéretéhez híven egyedül – benyújtotta a Médiatörvény legújabb tervezetét. A szocialista politikus néhány hete a tihanyi médiakonferencián jelentette be , hogy akár a többiek támogatásának hiányában is „szeretné benyújtani a törvényt, hogy ez a többhónapos munka ne vesszen kárba.”

Június 10-én telt le a határideje egy nagyon fontos kötelezettség teljesítésének: a pénzkezelési szabályzat 2009. évre vonatkozó aktualizálásának.

A májusi fordulópont után júniusban ismét 4 ponttal (-64,3 pontra) nőtt a GKI fogyasztói bizalmi indexének szezonálisan kiigazított értéke. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint májushoz képest javulás elsősorban a korábban legpesszimistább megítélésű kérdéseknél tapasztalható: az ország várható gazdasági helyzetéről kialakított lakossági vélemények 8 ponttal, a munkanélküliség következő 12 havi alakulására vonatkozó lakossági várakozások 7,5 ponttal javultak.

A kormány legutóbbi ülésén tárgyalt a gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztéséről, ami fontos eleme a foglalkoztatottság növelését, a gyermeket vállaló nők munkaerőpiacra történő visszatérésének ösztönzését szolgáló intézkedéseknek. Ezt a célt szolgálják a családtámogatási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatok is, amelyeket május végén fogadott el az Országgyűlés.

A kormány 2007. őszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről. A „Nem mondunk le senkiről” program által érintett 33 kistérség január végéig nyújthatta be projektcsomagját, melyben a kistérségenként megállapított keretösszeg felhasználására tettek javaslatot.

Járulékcsökkentés, a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése, a társasági adó csökkentése: néhány a legfontosabb intézkedések közül, amelyekkel a kormány részben már idén lélegzethez juttatja a vállalkozásokat. „A kabinet válságkezelő programjának lépései nyomán a vállalkozásoknak összesen 400 milliárd forinttal kevesebbet kell befizetniük adók és járulékok formájában idén és jövőre” – többek között ezt mondta el Bajna Gordon a Menedzserszövetség éves közgyűlésén,csütörtökön,  Budapesten.

Egy szórakozóhelyről sétált hazafele 2009. június 5-én éjszaka egy vámospércsi férfi. Nem messze a kocsmától két kerékpáros férfi állt elé, majd minden ok nélkül bántalmazni kezdték, fellökték, arcát és hátát lábbal taposták. Az egyik bántalmazó a sértett telefonját követelte. A férfi nem akarta átadni, ekkor azzal fenyegették meg, hogy leszúrják. A megijedt férfi átadta a telefont.