Belföld

Csak kenyérre és párizsira futja, több gyermekvédelmi intézmény nem tudja fizetni a közüzemi díjakat. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a nevelőszülőknek és az utógondozott fiataloknak járó juttatások folyósítási gyakorlatát tekintette át, és a Kormányt a normatív állami támogatás összegének növelésére kérte.

Az esztergomi képviselő-testület pénteki ülésén a kért 19 millió forint helyett csak 10 milliót szavazott meg a közvilágítást végző cégnek, amely korábban közölte, hogy ha a neki járó pénz nem érkezik meg, a hét végén megkezdi a közvilágítás kikapcsolását. A testület a közétkeztetési cégnek a kért 27 millió helyett szintén 10 milliót biztosított.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke szerint a jelenlegi válságnak spirituális gyökerei vannak - az a bizalom és a hitelesség hiányából fakad -, ezért a krízisre adott válasznak is spirituális természetűnek kell lennie.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint az ország és a gazdaságpolitika szempontjából jó lépés a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki bejelentése, de belpolitikailag "katasztrófa" a kormány számára.

- Egy hazai izotópgyártó is hozzájárulhatott az Európa-szerte látványosan megemelkedett radioaktív sugárzáshoz. A hónapokig tartó többlet-kibocsátást a jelek szerint azok a magyar hatóságok is átaludták, akiknek a feladata a paksi atomerőmű környezetbiztonsági felügyelete is. Kik a felelősök és mik lesznek a következmények? Az LMP kérdései.

A Magyar Progresszív Intézet felmérése szerint egy év alatt több mint 16 százalékkal nőtt az önkormányzatok adóssága; a legkevesebb tartozást a XIII. kerület halmozta fel. Az intézet csütörtökön az MTI-vel azt közölte: míg tavaly a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek adóssága összesen 386 milliárd forint volt, addig 2011-re ez 16,6 százalékkal, 450 milliárd forintra növekedett.

- Az LMP szerint a 2012-es költségvetésben "parasztvakításra" van pénz, de az iskolákra, egészségügyre nincs.

 Vágó Gábor, az ellenzéki párt képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, "külcsínre, aktatologató bürokráciára" költi az állam a pénzét, eközben a magyar gazdaság veszélyben van, 310 forint felett van az euró, a költségvetés sarokszámai nem tarthatók.

A baleseti adó legfeljebb napi 83 forint lehet, csökken a kiküldetési díj adója, a különadót a jogutód is fizeti - egyebek mellett ezeket az új szabályokat emelte ki a jövő évi adótörvényekhez benyújtott, a kormány által támogatott és a parlament által hétfőn este kormánypárti többséggel megszavazott módosításokból Szatmáry Kristóf államtitkár.

    Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény.

  A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd

A kormány szakképzést átalakító intézkedéscsomagjának eredményeként radikálisan csökkennek a munkavállalók munkaerő-piaci esélyei, nehezebben ellenőrizhető a közpénzek elköltése, és senki sem tudja, mi alapján számították ki, miért 440 ezer forint egy főre/év az alapnormatíva. Ismét egyeztetés nélkül alkottak meg egy tervezetet az NGM ”szakértői”.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint ma Magyarországnak "bóvli kormánya és bóvli miniszterelnöke van", akik gazdasági tevékenységének hatására hamarosan az egész országot is leminősíthetik a "bóvli" kategóriába - jelentette ki Molnár Csaba hétfői sajtótájékoztatóján.

- Sem a kormány, sem pedig a Fidesz-frakció nem támogatja ingatlanadó bevezetését - jelentette ki a Fidesz szóvivője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Közölte azt is, a kabinet elvetette, hogy a termőföldre plusz adót vessenek ki. Az eva ügyében még zajlanak a viták.

Négy szakszervezeti konföderáció 94 pontból álló módosító csomagot küldött az országgyűlési  képviselőknek a Munka törvénykönyvéhez kapcsolódóan, mert úgy vélik, hogy a tervezet jelenlegi formájában is rontja a munkavállalók pozícióját, és nem növeli a foglalkoztatottságot - közölték a szakszervezetek vezetői csütörtökön.

Átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, mert a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál - közölte Giró-Szász András. Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek be.

Erkölcstelen és jogtalan, hogy a felső tízezrek végtörlesztésének árát a többi adós fizeti meg. Az Európai Központi Bank megerősítette: a magyar kormány megsértette az európai előírásokat a végtörlesztéssel. Eközben a legnagyobb bajban lévő adósok terhei tovább súlyosbodnak.

Az ázsiai és csendes-óceáni térség vállalatvezetőinek túlnyomó többsége optimista cégének jövőbeli teljesítményét illetően - derül ki a PricewaterhouseCoopers a csütörtökön kezdődő APEC-csúcsot (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) megelőzően publikált tanulmányából.

Kétszázezer forintos pénzbírságot szabott ki a Fővárosi Bíróság (FB) kedden kihirdetett jogerős ítéletében azért, mert egy szerencsi edzőterembe roma származása miatt nem engedtek be két fiatalembert.

Az LMP szerint mindenképpen fent kell tartani a bírói függetlenség intézményi garanciáit - jelentette ki hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András,aki szerint az igazságügyi törvény tervezete alapján semmilyen garancia nincs arra, hogy a jogszabály nem annak a politikai előfeltételnek akar megfelelni, hogy "a bíróságokat, tehát a harmadik hatalmi ágat is, gyarmatosítsa a narancsuralmi gépezet".

Orbán Viktor miniszterelnök határozott és kemény volt a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülésén abban, hogy meg kell szüntetni az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát; a kormánypárti frakció azonban arra kéri a kabinetet, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy jövőre emeljék meg az eva kulcsát 35 százalékra, és csak 2013-tól szűnjön meg - közölte Lázár János budapesti sajtótájékoztatóján.

Benyújtotta szombaton a nemzeti erőforrás miniszter az új köznevelési törvényről szóló javaslatot az Országgyűlésnek, a 104 oldalas dokumentum többi között rögzíti, hogy a tanév végén legalább hatvannapos nyári szünetet kell biztosítani, a tankötelezettség 16 éves korig tart, és tartalmazza a pedagógus-életpályamodellben elérhető fokozatokat. A modell 2013. szeptember 1-én léphet életbe.