Az Európai Bizottság szerdán bemutatta az ipari gyorsító jogszabályról (IAA) szóló javaslatát, amelynek célja az európai ipar megerősítése, a tiszta technológiák iránti kereslet növelése és új munkahelyek teremtése az Európai Unióban.
A bizottság közleménye szerint a javaslat ösztönözné az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, Európában gyártott technológiák és termékek iránti keresletet, valamint támogatná az ipari vállalatok átállását a tisztább, jövőálló technológiákra.
A szabályok elsősorban stratégiai ágazatokra, így az acél-, cement-, alumínium- és autóiparra, valamint a nettó zéró kibocsátású technológiákra vonatkoznának, de szükség esetén más energiaintenzív szektorokra - például a vegyiparra - is kiterjeszthetők lennének.
A bizottság szerint a javaslat hozzájárul az európai ipari bázis megerősítéséhez a növekvő globális verseny és az EU-n kívüli beszállítóktól való függőség csökkentése érdekében. A közlemény rámutat: 2024-ben a feldolgozóipar az uniós GDP 14,3 százalékát adta, a cél, hogy ez az arány 2035-re elérje a 20 százalékot.
Egyúttal megőrizné az EU nyitottságát a nemzetközi kereskedelem és a külföldi befektetések iránt, ugyanakkor nagyobb kölcsönösséget ösztönözne a közbeszerzési piacokon. A bizottság szerint az EU-val szabadkereskedelmi megállapodást vagy vámuniót fenntartó partnerek, illetve a kormányzati beszerzésekről szóló WTO-megállapodás részes felei az uniós eredettel egyenértékű elbírálásban részesülhetnek.
A tervezet feltételeket szabna a stratégiai ágazatokban megvalósuló, 100 millió eurót meghaladó külföldi közvetlen befektetéseknek is, ha egyetlen harmadik ország a globális gyártási kapacitás több mint 40 százalékát ellenőrzi az adott területen. Az ilyen beruházásoknak magas hozzáadott értéket kell teremteniük az EU-ban, technológia- és tudástranszfert kell biztosítaniuk, valamint legalább 50 százalékos európai foglalkoztatási arányt kell garantálniuk.
Az IAA emellett úgynevezett ipari gyorsítási övezetek létrehozását is javasolja, amelyek célja a tiszta ipari beruházások klasztereinek kialakítása, az ipari együttműködés erősítése, valamint az energetikai infrastruktúra fejlesztésének elősegítése.
A javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megtárgyalja, majd a jogszabály az elfogadását követően léphet hatályba.