Tovább nőtt Hollandia népsűrűsége, az ország Málta után az Európai Unió második, egyben a kontinens legsűrűbben lakott tagállama – derült ki a holland központi statisztikai hivatal (CBS) szerdán közzétett adataiból.
Az év elején átlagosan 539 ember élt egy négyzetkilométernyi szárazföldi területen Hollandiában, ami 15 százalékos növekedést jelent 2000-hez képest. Az ország lakossága ugyanezen időszak alatt 15,9 millióról 18,1 millióra emelkedett.
A városok közül Hága áll az első helyen, négyzetkilométerenként 6900 lakossal, amelyet Leiden 5900, majd Haarlem 5800 fővel követ. Amszterdamban valamivel kevesebb mint 5000 ember él négyzetkilométerenként. Rotterdam a rangsorban hátrébb szerepel, mivel közigazgatási területéhez tartozik a kikötő is, amely 12,5 hektárnyi szárazföldet és vízfelületet foglal el, és több mint 40 kilométer hosszú.
A tartományok közül Dél-Hollandia a legsűrűbben lakott, ahol négyzetkilométerenként több mint 1400 ember él, hétszer annyi, mint a 193 fős népsűrűségű Drenthe tartományban. A leggyorsabb növekedést Flevolandban mérték, ahol 2000 óta 47 százalékkal emelkedett a népsűrűség, míg Limburgban nem történt jelentős változás.
A statisztikai hivatal adatai szerint az egyszemélyes háztartások aránya különösen az egyetemi városokban magas. Wageningenben a háztartások 63, Groningenben 61 százalékában él egyetlen ember. Delftben, Maastrichtban és Leidenben ez az arány meghaladja az 55 százalékot, Amszterdamban 55, Utrechtben és Eindhovenben pedig 51 százalék.
A kormány legfrissebb becslése szerint az országos lakáshiány 4,6 százalékos, ami 384 000 lakást jelent. A várakozások szerint a háztartások száma 2041-re 9,3 millióra emelkedik.
Az egymást követő holland kormányok évente 100 ezer új lakás építését tűzték ki célul, ezt azonban eddig nem sikerült teljesíteni.