A 2009/2010 tanévben 24 természettudományos tanárképzést választó hallgató iratkozott be az egész országban, miközben a nyugdíjba menők száma évente 6-700 - írja állásfoglalásában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikus Professzori Tanácsa. A 42 akadémikusból, illetve akadémiai doktorból álló csoport legutóbbi ülésén fogadta el a dokumentumot, melyben javasolják: a matematika (informatika)-természettudomány, természettudomány-természettudomány szakpárok kerüljenek vissza az egyívű, osztatlan ötéves képzésbe.
A természettudományos tanárképzés iránti alacsony érdeklődés már nem tekinthető a bolognai rendszer első évet jellemző átmeneti zavarainak - írják az állásfoglalásban. Éppen ezért javasolják a természettudományos tanárképzés teljes elhalásának megakadályozására és az eredményes tanárképzés biztosítása érdekében, hogy a matematika (informatika)-természettudomány, természettudomány-természettudomány (mint például fizika-kémia) szakpárok kerüljenek vissza az egyívű, osztatlan ötéves képzésbe.
A tanács tagjainak indoklása szerint Magyarország gazdasági felemelkedése elképzelhetetlen eredményes természettudományi és műszaki oktatás nélkül. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy elegendő számú jól képzett természettudományi szakos tanár lépjen a pályára. "Aggodalommal tapasztaljuk, hogy a természettudományos tanárképzés a három éve bevezetett Bologna-rendszer hatására végveszélybe került.
A tények: a 2009/2010 tanévben a IV. évfolyamra (a mesterképzés első évfolyamára) nappali tagozaton főszakosként biológiából 9, fizikából 4, kémiából 1, környezettanból 0, informatikából 10 tanárképzést választó hallgató iratkozott be az egész országban" - írják.
Valamivel kedvezőbb a matematika tanár szak: az országos létszám jelenleg 40. Nem kevésbé aggasztó viszont, hogy a létszám a következő két évben monoton csökkenő, az ELTE-n például három év alatt 42 százalékára esett vissza a matematika tanári szakirányra jelentkezők száma.
Az állásfoglalás szerint a természettudományos tanárképzés nehéz helyzete számos okra vezethető vissza, de a három éve bevezetett Bologna-rendszer az, mely a fenti számokkal jellemzett végveszélybe sodorta a képzést. Az ELTE-n például a Bologna-rendszer bevezetése előtti években, az ötéves képzésben tanár szakos diplomát szerzők száma csak fizikából is meghaladta évente a 20 főt.
A Bologna-rendszer tanárképzést érintő hátrányos vonásai között sorolják fel, hogy tanárszakra érettségi után azonnal nem lehet jelentkezni, hiszen tanárképzés csak mesterképzésben létezik. Megemlítik továbbá, hogy a képzés szakmai szempontból erősen aszimmetrikus, és végül is egyszakos tanárok kibocsátására vezet, valamint hogy a tanárképzés a négy féléves, 120 kredites természettudományos mesterképzésekkel szemben öt félév (150 kredit) után ad csak diplomát.