. Pálinkás József és Máire Geoghegan-Quinn egyetértettek abban, hogy Európának valódi áttöréseket hozó tudományos programokra van szüksége vezető szerepének visszaszerzésére, és a kontinensen kívül dolgozó tehetséges kutatók visszacsábítására. Mindkét fél kifejezte reményét, hogy az Európai Unió által indítandó programok hozzájárulnak a felfedező kutatások a korábbiaknál nagyobb mértékű támogatásához, és a kiválóság fenntartásához az Európán belüli versenyben.
A Magyar Tudományos Akadémián folytatott megbeszélés fő témája az Európa 2020 stratégiába illesztett, az európai innováció és tudomány versenyképességének fejlesztését szolgáló Közös Stratégiai Program előkészítése volt. Tárgyaláson szó volt az európai tudományos akadémiák növekvő szerepéről, valamint a 2011. november 16-19. között immár ötödik alkalommal Budapesten megrendezendő Tudomány Világfórumáról (World Science Forum). Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte Geoghegan-Quinn biztos asszony elkötelezett álláspontját, hogy a kutatásfejlesztésre fordított támogatás Európában 2020-ra érje el a tagországok nemzeti jövedelmének 3%-át. Az MTA elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy Európában és Magyarországon egyaránt alábecsülik a felfedező kutatások fontosságát. A felfedező kutatások ugyanis nemcsak az ún. innovációs lánc első állomásaként értékelhetők, hanem a tehetséges fiatalok kinevelésének legfontosabb terepei is, és a kreatívan gondolkodók nélkül nem létezhet innováció. Olyan programra van szükség, amely következetes, kiegyensúlyozott, átlátható és hatékony intézményrendszer kialakítása irányul a kutatások és fejlesztések támogatására, mind európai uniós mind nemzeti szinten, azért, hogy az innováció valóban a gazdasági versenyképesség hajtóerejévé válhasson. Az Akadémia elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unió és a nemzeti kormányok gyakran irreálisan gyors megtérülést várnak a tudományos befektetésektől, hozzátéve, hogy természetesen törekedni kell az innováció és a kutatási eredmények piacra kerülési idejének lerövidítésére. Európának nem csupán az innováció, hanem a felfedező kutatások területén is kihívásokkal kell szembenéznie. Valódi tudományos áttörést jelentő programokra van szükség ahhoz, hogy visszahozzuk Európába a legtehetségesebb kutatókat– erősítette meg az MTA elnöke az uniós biztossal folytatott megbeszélésen. Pálinkás József kiemelte a Magyar Tudományos Akadémia által elindított Lendület Programot , amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a világszínvonalon teljesítő fiatal kutatók számára saját kutatási programjaik megvalósításához magyar akadémiai kutatóintézetekben. Erősíteni kell a politikai döntéshozatali folyamatokban a tudományos szempontok figyelembevételét – hangzott el az Akadémia elnökének és az Európai Unió kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztosának találkozóján, amelyen az európai tudományos akadémiák szerepét is megvitatták. Pálinkás József úgy vélekedett, hogy az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) a leginkább megfelelő szervezet arra, hogy ezt a folyamatot segítse. Pálinkás József, az EASAC alelnökeként meghívta Geoghegan- Quinn biztos asszonyt a szervezet vezetőivel folytatandó tanácskozásra.
A Magyar Tudományos Akadémia 2011. november 16. és 19. között rendezi meg az ötödik Tudomány Világfórumát (World Science Forum), Brazíliával együttműködésben. Pálinkás József felkérte Geoghegan-Quinn biztos asszonyt, hogy az Európai Unió képviselőjeként tartson előadást a WSF megnyitóján. A biztos asszony és az Akadémia elnöke tárgyalt a félidejéhez érkezett EU 7. Kutatási Keretprogram értékeléséről készült jelentésről is. Ebben a programban alacsonyabb a magyar részvétel a korábbi arányokhoz képest. A sikeres pályázatok száma nem változott lényegesen, csökkent azonban az elnyert (EU-s) támogatások összege. Pálinkás József a korábbi súlyunkhoz képest gyengébb részvétel három okát azonosította. Az elszámolható személyi költségek a magyar résztvevők esetében sokkal kisebbek az európai viszonylatban irreálisan alacsony magyar kutatói fizetések miatt. Az elnök úgy vélte, hogy ezt a gondot az elszámolási szabályok megváltoztatásával lehetne orvosolni. Egy másik ok, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is rendkívül alacsony az 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma. Az elnök végül a magyar kutatási infrastruktúra súlyos elavultságát említette, amely egyúttal az európai szintű versenyképesség fő akadálya. Pálinkás József nemzeti tervek kialakítását szorgalmazta a kutatási infrastruktúrák fejlesztésére. A Magyar Tudományos Akadémia örömmel lesz házigazdája az Európai Kutatási Tanács június 20 és 22 között rendezett következő ülésének a magyar elnökség keretében –jelentette be az MTA elnöke. Az EU biztos és az elnök egyetértett abban, hogy jobban ki kell használni az Általános Stratégiai Keret és a Strukturális Alapok közti együttműködést, mert ez lehetővé tenné, hogy a Strukturális Alapokból több támogatás jusson kutatásra és technológiai fejlesztésre. Ez utóbbi azonban elképzelhetetlen nemzeti szinten jól működő koordinációs és harmonizációs erőfeszítések nélkül. Pálinkás József tájékoztatta Quinn biztos asszonyt a Magyar Tudományos Akadémia által alapított új intézetről a Duna kutatására. Az elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új intézet regionális központként szolgálhat a Duna-stratégiával összefüggő sokoldalú kutatásokhoz.