Magyar Péter: szabad tudomány nélkül nincs szabad ország

Magyar Péter azt mondta, bármelyik jelölt is nyeri a Magyar Tudományos Akadémia elnökválasztását, kormánya kész lesz vele konstruktív együttműködésben dolgozni a tudományért.

A Tisza-kormány és az Akadémia új vezetése együtt történelmi lehetőséget kap arra, hogy jó irányba fordítsa a hazai tudományos életet, hogy egy olyan pályára állítsa a magyar tudományt, amely Magyarországot a sereghajtók közül ismét az éllovasok közé sorolhatja

- jelentette ki.

Magyar Péter hozzátette, új fejezetet kell nyitni a kormány és a tudomány kapcsolatában, amelynek legfontosabb fejezetei a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, a stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése és a kutatási szabadság védelme.

Magyar Péter kiemelte: a fontos döntéseket a tudományos közösséggel érdemben megvitatva kell meghozni. Jelezte: hallják az MTA jelzését, hogy nyitott a korábbi években elcsatolt kutatóhálózat visszafogadására.

Az új kormány minden támogatást meg fog adni ahhoz, hogy ez a kérdés megnyugtatóan rendeződjön – fogalmazott Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök hangsúlyozta: a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerével a távozó kormányzat magánál akarta tartani a terület irányítását és a pénzek feletti kontrollt, félve attól, hogy a polgárok megvonják tőlük a bizalmat.

Megemlítette, a tudomány az igazságon, a szabad kritikán és a kiszámítható háttéren alapszik, és ha ezek nem adottak, az a területen dolgozókat bizonytalanságba taszítja, aláásva a morált és a produktivitást. Hozzátette: az Európai Unió komolyan veszi az akadémiai szabadság sérelmét, aminek helyreállítását a befagyasztott fejlesztési források lehívásának egyik kritériumává tették. Nekünk első kormányzati teendőink egyike lesz ennek a kérdésnek a rendezése

– fogalmazott Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök arról is szólt: a Magyarországon GDP-arányosan kutatás-fejlesztésre fordított összeg 1,3 százalék, ami messze elmarad a 2 százalékos uniós átlagtól vagy az élmezőnybe tartozó államok 3 százalékos költésétől.

Magyarországon évente hozzávetőlegesen ezermilliárd forintot költünk kutatásra és fejlesztésre, de ennek a háromnegyedét nem az állam, hanem cégek fizetik. A magyar állam minden évben kétszer-háromszor annyi pénzt költött el az utóbbi években propagandára, mint tudományra – emelte ki Magyar Péter.

Eközben, jegyezte meg, aggasztóan magas a pályaelhagyáson gondolkozó fiatal kutatók aránya, főként azért, mert fizetésük elmarad a diplomás átlagbértől, hiányoznak a kutatási források és karrierjük kiszámíthatósága, míg a HUN-REN kutatási hálózat vezetői az ő fizetésük tíz-húszszorosát keresik.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítása körüli éveket sokan a reformkor kezdeteként tartják nyilván, kétszáz évvel később pedig egy újabb korszakhatárhoz értünk. Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy végrehajtson egy valódi rendszerváltást, és ebben a tudománynak és a tudósok közösségének fontos szerepe lesz

- mondta Magyar Péter.

A leendő miniszterelnök kiemelte, hogy a 21. és a 20. század egyetemes történetét, társadalmát, gazdaságát és tudományos életét magyar tudósok sora formálta olyanná, amilyennek ma ismerjük.

Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga - jelentette ki.

A nemzetet a legnehezebb helyzetekből is a kiművelt emberfők vezetik ki, és akik ezt lehetővé teszik, azok minden tiszteletünket megérdemlik – szögezte le. Az elmúlt két évszázad bebizonyította, hogy a tudományos közösség Magyarország egyik legfontosabb tartóoszlopa és egyben a magyar jövő záloga

– mondta.

Közösen kell dolgozni azért, hogy egy szabad, megfelelően megbecsült tudományos szférában megérje "legkiválóbb intellektuális utánpótlásunknak" itthon kamatoztatnia a tehetségét – jelentette ki Magyar Péter.

Emlékeztetett, hogy 1990. májusában Antall József a rendszerváltás utáni első miniszterelnökként szólt a Magyar Tudományos Akadémia 150. közgyűléséhez és azt kérte, hogy az MTA mindent kövessen el azért, hogy a tudomány, a tudományos élet és a kutató között az igazságot szolgálja. Antall József akkor az akadémia szellemisége előtt tisztelegve megígérte, hogy kormánya nem irányítói, hanem koordinálói szerepet vállal az együttműködésben – tette hozzá.

Szembe kell nézni azonban azzal a ténnyel, hogy a tudományos kutatói szféra az elmúlt évek és évtizedek politikai kurzusainak a kárvallottjává vált - fogalmazott Magyar Péter.

Az antalli hozzáállás az utóbbi 16 évben szinte nyomtalanul eltűnt a magyar kormányzat filozófiájából, a kabinet sokszor inkább ellenségként, sem mint partnerként kezelte a tudományos közösséget, hasonlóan más társadalmi alrendszerekhez "az akadémiai szférában is irritálta a hatalmat az autonómia" - jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés nem volt kívánatos a kormányzati döntéshozatal számára. Az akadémiai szféra "maga alá gyűrésétől remélték", hogy eltéríthetik, engedelmességre kényszeríthetik, vagy akár el is lehetetleníthetik a nekik nem tetsző kutatókat és szakterületeket, a számukra kedveseket pedig felemelhetik - mondta a politikus.

Az akadémiai képviselőkkel folytatott egyeztetések sokszor álságosak voltak és nem is törekedtek egy mindenki számára kedvező kompromisszumos megoldás elfogadására, "erőből lenyomták akaratukat az akadémiai világ torkán", melynek fontos bizonyítéka volt az akadémiai kutatóhálózat 2019-es "erőszakos átszervezése" - emelte ki Magyar Péter, hozzátéve, hogy a társadalomtudósokat, a bölcsészeket a kormányzat különösen fenyegetőnek érezte, tavaly leválasztották őket a kutatóhálózat többi részéről és az ELTE irányítása alá helyezték a négy társadalomtudományi és bölcsészettudományi intézetet.

A politikai nyomás időközben elérte a felsőoktatást is, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba történő kiszervezés miatt magyar tanulók, hallgatók és kutatók tízezreit fosztották meg az Erasmus vagy éppen a Horizont programokban való részvétel lehetőségétől - mondta Magyar Péter.

Kijelentette: az új kormány az MTA és a kutatóintézetek vezetésének bevonásával kialakítja azt a kutatóhálózati működési és irányítási modellt, amely hosszú távon tartósan biztosítja a kutatók számára az autonómiát és egyben a leghatékonyabb működést. A modell kialakításában a társadalomtudományos intézeteket a gondolkodás szerves részeként és aktív közreműködőként kezelik majd, és megszüntetik azokat az igazságtalanságokat, amelyek "jelenleg joggal felháborítják a tudósok jelentős részét"

- tette hozzá.

Közölte: biztosítják az Akadémia függetlenségét, az átláthatóságot, a közpénzek hatékony felhasználását és a politikai befolyásolástól való mentességet. Növelik majd az alapkutatásra szánt forrásokat, és biztosítják, hogy a tudományos szakma saját maga dönthessen a források legcélszerűbb felhasználásáról, politikai beavatkozásoktól mentesen.

Azt mondta, hogy a tudományos eredményeket beépítik majd a kormányzat működésébe, a fontos szakpolitikai döntések - legyen szó egészségügyről, oktatásról, energiáról, közlekedésről vagy éppen éghajlatvédelemről - tudományos megalapozottságon fognak nyugodni.

Az új kormány folyamatos párbeszédre törekszik majd a tudóstársadalommal, "intézményesített formában a Magyar Tudományos Akadémia új vezetésével szoros együttműködésben" - jelentette ki.

Magyar Péter hangsúlyozta: az új kormány megteremti az intézetek stabil finanszírozási feltételeit, amire egyszerűbb, gyorsabb pályázati rendszert állítanak fel. Az államháztartás "rendbetételét" követően többéves viszonylatban kiszámítható pályára állítják a közkiadásokat, és a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítást a bruttó hazai össztermék két százaléka fölé emelik középtávon, a hosszú távú cél pedig a csaknem három százalékos uniós átlag elérése - fogalmazott a leendő kormányfő.

Szólt arról is, hogy a fiatal kutatók megtartását, az elvándorlás megállítását, valamint a külföldön élő, dolgozó kiválóságaink hazatérését ösztönzőleg kezdő kutatói ösztöndíjakat, mobilitási és visszatérési programokat indítanak. Arról is beszélt, hogy a fiataloknak kiszámítható bérpálya és lakhatási támogatás jár majd.

Magyar Péter leszögezte: a szükséges törvényi változtatások meghozatalával lehetővé teszik, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók előtt újra megnyíljon a lehetőség az Erasmus és a Horizon programokban való részvételre.

A következő 10-15 évben nem arról leszünk ismertek Európában, hogy itt vannak a legnagyobb összeszerelő üzemek. Arról akarunk ismertté válni, hogy itt vannak a legkiválóbb kutatók és a leginnovatívabb vállalatok, hogy Magyarországon születnek a tudományos áttörések, hogy innen indulnak el azok a startupok, amelyek egy évtized múlva a kontinens élvonalában lesznek, hogy a magyar egyetemekről kerülnek ki azok a mérnökök, biológusok, közgazdászok és bölcsészek, akik nem csak elvégzik a feladatukat, hanem meghatározzák a jövő fejlődési irányait

- fogalmazott a leendő miniszterelnök.

Magyar Péter beszéde végén garantálta, hogy a kormányzat visszatér a tudományos világot tisztelő és partnerként kezelő attitűdhöz, amelyet Antall József az MTA 1990-es májusi közgyűlésén megígért.