A víziközmű szövetség szerint a nem lakossági vízdíj emelését indokolta, hogy a bevételek nem fedezték a hálózat fenntartását

Gazdaság - 2024-02-02

- A szolgáltatók bevételei évek óta nem fedezik a hálózat, illetve az egyéb infrastruktúrák karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét, ez indokolta a nem lakossági vízdíj emelését a Magyar Víziközmű Szövetség szerint.

A hazai víziközmű-szolgáltatók szakmai érdekképviseleti szervezete pénteki közleményében felidézte: a vízdíjakat a 2012-es szinten befagyasztották, majd ezt követően 2013-ban rezsicsökkentett díjakat állapítottak meg, és bevezették a víziközműveket sújtó vezetékadót is. Ezek a tényezők együtt vezettek oda, hogy a szolgáltatók bevételei évek óta elmaradnak a szükségestől.

Van olyan terület is az országban, ahol a kitermelt 100 liter ivóvízből csak 40-50 liter jut el a felhasználókhoz.

Kurdi Viktor, a szövetség elnöke a közlemény szerint rámutatott, hogy a hálózatok nem megfelelő minősége miatt a szolgáltatók hálózati vesztesége átlagosan 20-25 százalékos, de van olyan terület is az országban, ahol a kitermelt 100 liter ivóvízből csak 40-50 liter jut el a felhasználókhoz, a többi elfolyik a talajba.

Annak érdekében, hogy ezek a problémák megoldódjanak, az Energiaügyi Minisztérium a nem lakossági vízdíjak esetében változtatott, 2024. január 1-jétől egységesen 576 forintot kell fizetni egy köbméter vízért, ezen felül 881 forintot egy köbméter csatornahasználatért - emlékeztetett az elnök.

Hozzátette, hogy ma Magyarországon a csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer, miközben a nem lakossági fogyasztók számára egy liter ára 57 fillér az év eleje óta érvényes, egy köbméterre, azaz ezer literre vetített ár alapján. Pedig "egy olyan termékről van szó, amely nélkül nincs élet a Földön. Tehát fontos lenne megbecsülni azt és úgy tekinteni rá, amely nélkül holnaptól már csak két napig maradnánk életben" - fogalmazott az elnök a közleményben