Minimum járulékalap, minimum járulékfizetési kötelezettség.
Jogtudor néven új rovatot indítunk. Jogászok, jogi szakértők közreműködésével szeretnénk segíteni olvasóinknak abban, hogy az egyre terebélyesedő jogszabályi dzsungelben eligazodjanak. Első szakértőnk, Szabóné dr. Kis Zsuzsanna ügyvéd korábban évekig az APEH Hajdú-Bihar megyei igazgatóságának igazgatóhelyettese volt.
2006. szeptember 1-jétől bevezetésre került a minimum járulékalap, a minimum járulékfizetési kötelezettség.
Ez a teher három biztosítotti körre vonatkozik:
a./ A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója
- 2006. szeptember 1-jétől legalább 125 000 forint,
-2007. január 1-jétől legalább 131 000 forint
minimum járulékalap – részmunkaidő esetén annak arányos része- után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, a foglalkoztatott biztosított pedig az egyéni járulékát ( nyugdíjjárulék /tagdíj/ és az egészségbiztosítási járulék ).
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató az Art 17/A §-ban meghatározott bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot , a biztosított pedig az egyéni járulékát, a járulékalapot képező tényleges, bejelentett jövedelem után fizeti meg.
Ha a foglalkoztató nem él a bejelentés jogával, a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.
b./ A társas vállalkozás a főfoglalkozású társas vállalkozó után társadalombiztosítási járulékot , míg a biztosított társas vállalkozó egyéni járulékot ( nyugdíjjárulék /tagdíj/ és az egészségbiztosítási járulék ) fizet, amelynek alapja a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett ( elszámolt ) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább
- 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint,
- 2007. január 1-jétől 131 000 forint
a minimum járulékalap.
Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy napra az előzőek szerinti összeg 30-ad részét kell figyelembe venni.
Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a társas vállalkozás az Art.17/A §-ban meghatározott bejelentés esetén a társadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig az egyéni járulékát, a járulékalapot képező tényleges, bejelentett jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti.
c./ A főfoglalkozású egyéni vállalkozó az Szjtv. 16 § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, az átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de
- 2006. szeptember 1-jétől legalább 125 000 forint,
- 2007. január 1-jétől legalább 131 000 forint
minimum járulékalap után fizeti meg a társadalombiztosítási és az egyéni járulékot.
Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, az Art. 17/A §-ában meghatározott bejelentés esetén az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező tényleges, bejelentett jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a járulékokat.
EVA adózó egyéni vállalkozóra ugyanez a szabály vonatkozik.
A tételes átalányadózó esetében a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér.
Mindhárom biztosítotti kör esetén van lehetőség, az Art. 17/A §-ában meghatározott bejelentés megtételére annak érdekében, hogy ne egy vélelmezett járulékalap, hanem a valós, tényleges jövedelem, esetleg a minimálbér alapján kerüljenek meghatározásra a fizetendő társadalombiztosítási és egyéni járulékok.
Az adózók azonban a minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget csak abban az esetben kerülhetik el, ha - amennyiben elektronikus bevallásra és adatszolgáltatásra nem kötelezettek -, az erre rendszeresített 06T1031 számú bejelentőlap kitöltésével eleget tesznek bejelentési kötelezettségüknek az illetékességük szerinti APEH igazgatósághoz, postai úton, személyesen vagy meghatalmazott útján.
Az elektronikus bevallásra és adatszolgáltatásra kötelezett adózók elektronikus úton, azaz a bevallásukban a tényleges járulékalap feltüntetésével tesznek eleget bejelentési, illetőleg változás-bejelentési kötelezettségüknek.
A 2006. október 1-jét megelőzően már működő és a jelzett három biztosítotti körbe tartozó adózó a bejelentését első alkalommal 2006. október 12. -ig teheti meg, egyéb esetekben - amikor az e három csoport valamelyikébe való tartozás, pl.: foglalkoztatóvá válás, csak 2006. október 1-jét követően következik be – 15 napon belül kell megtenni ezt a bejelentést.
Az előzőekben ismertetett módokon (elektronikusan vagy a nyomtatványon) jelentheti be a foglalkoztató az illetékes állami adóhatóság felé a tényleges járulékalapot képező jövedelem nagyságával kapcsolatos feltétel megváltozását is, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül.
A bejelentés megtétele előtt érdemes azonban azon elgondolkozni, hogy az adózó az emelt járulékfizetést ténylegesen csak akkor kerülheti el, ha a bejelentés átmegy az APEH ellenőrzésén. Ilyenkor az adóhatóság vizsgálhatja, hogy a magánszemély a bevallott jövedelméből fedezni tudja-e életvitelét, kiadásait, hiteltörlesztését, vagyongyarapodását. A bejelentés megtörténtével az adózónak joga lesz a kisebb járulékalap után fizetni a járulékokat, de az adóhatóság esetleges vizsgálata mindenképpen egy későbbi időszakban zajlik majd, ezért az esetleges megállapításokat jelentős késedelmi pótlék és bírság is növeli.
Szabóné dr. Kis Zsuzsanna ügyvéd