Több új tényállást is rögzített kedden az Országgyűlés az április közepén hatályba lépő szabálysértési törvényben, így például a jogosulatlan címhasználatot, az engedély nélküli gyógyszerkészítést és -forgalmazást, a tiltott fürdőzést és a polgári védelmi kötelezettség megsértését.
A szabálysértési törvényt és más jogszabályokat módosító javaslatcsomag minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen, 48 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Újdonság, hogy a közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik majd, nem pedig az azt kiszabó szabálysértési hatóság, ahogyan az a törvény eredeti szövegében szerepelt.
Rögzíti a törvény, hogy aki mások előtt őt meg nem illető címet használ, illetve kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel, az szabálysértést követ el, hasonlóan ahhoz, aki közterületen, mások előtt a rendvédelmi szervek vagy a Magyar Honvédség egyenruháját, jelvényét, ezek megtévesztésre alkalmas utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltünteti.
Gyógyszerrendészeti szabálysértés címszó alatt beemelték a jogszabályba, hogy aki engedély nélkül gyógyszert készít vagy forgalmaz, a forgalomból kivont vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert jogosulatlanul forgalomba hoz, vagy indokolatlan mennyiségben tart, az szabálysértést követ el, csakúgy, mint az, aki Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart, vagy olyan gyógyszert készít, hoz forgalomba, amely a jogszabályoknak nem felel meg.
Szintén bekerült a szabálysértési törvénybe a tiltott helyen való fürdőzés, amely miatt a közterület-felügyelő, a természetvédelmi és a halászati őr is szabhat ki helyszíni bírságot. A tiltott fürdőzés törvényi szankcionálását azzal magyarázta az előterjesztő, hogy az elmúlt években sok haláleset történt nem kijelölt fürdőhelyeken. A jogszabály szerint egyébként a helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén pedig hetvenezer forintig terjedhet.
Változás továbbá, hogy ha a polgári védelmi szolgálatra kötelezett nem tesz eleget az ezzel kapcsolatos bejelentési, megjelenési, feladatellátási vagy adatszolgáltatási kötelezettségének, akkor szabálysértést követ el, hasonlóan ahhoz a hadköteleshez, aki törvényben meghatározott személyes adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettségének vagy az akadályoztatásával kapcsolatos jelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Bevezetik a honvédelmi bírságot, amelyet egyebek mellett arra szabhatnak ki a kormányhivatalok, aki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát.
Kimondták azt is, hogy az engedély vagy bejelentés nélkül végzett élelmiszer-előállítás vagy -forgalmazás szabálysértésnek minősül.
Változik a statisztikáról szóló törvény is: eszerint a kormányhivatal közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki jogosulatlanul vagy az eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, hajt végre, vagy gondatlanul a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.
Az épített környezetről szóló törvény módosításával kimondták, hogy aki felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítésére, üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatára, ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 300 ezer forintig, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
A vízgazdálkodási törvény megváltoztatása értelmében ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése, átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően történt, megtagadható az üzemeltetési engedély kiadása az építőnek. Ha a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után utólag megadja a fennmaradási engedélyt, akkor az építő vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet.
A törvényjavaslathoz benyújtott, a költségvetést módosító indítvány miatt kétszer is szünettel szakították meg a határozathozatalokat.
A szabálysértési törvény alapján április 15-től az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal lesz. A jogszabály az önkormányzatoknak befizetési kötelezettséget ír elő a szabálysértési feladatokhoz kötődő bérjellegű és dologi kifizetések forrásának biztosításához, ám mivel a jövő héttől már a kormányhivatalokon keresztül a központi költségvetésbe folyik be a bírságbevétel, az önkormányzatoknak előírt befizetési kötelezettség kétszeres elvonást jelentene - derült ki annak a módosító indítványnak az indoklásából, amely ezért módosította volna a büdzsé főösszegét, növelve a költségvetés bírságbevételeit és a kormányhivatalok támogatását.
A jobbikos Staudt Gábor ugyanakkor azt kérte, halasszák el a törvényjavaslat zárószavazását, olyan indítvány ugyanis, amely megváltoztatná a költségvetés főösszegét, csak a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása alapján bocsátható zárószavazásra. Jelezte, nem tud ilyen hozzájárulásáról.
Ezt követően Lázár János Fidesz-frakcióvezető a helyzet megoldására kezdeményezte az alkotmányügyi bizottság összehívását, hogy a szabálysértési törvényben most ne rendelkezzenek költségvetési kérdésekről. A testület az ehhez szükséges módosítást benyújtotta, a Ház pedig elfogadta.