Uniós szóvivő: az EU tervezett iparfejlesztési jogszabályának célja az unión kívüli országoktól való függőség csökkentése

Jogtudor - 2026-04-27

Az Európai Unió tervezett iparfejlesztési jogszabályának célja az EU-n kívüli országoktól való függőség csökkentése és az unióban készült termékek elterjedésének előmozdítása - jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn arra reagálva, hogy Kína ellenlépéseket helyezett kilátásba az úgynevezett Industrial Accelerator Act (IAA) nevű uniós jogszabály tervezett elfogadása miatt.

A brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva Siobhan McGarry közölte, a javaslat egyik célkitűzése, hogy az EU a világ egyik legnyitottabb piacát hoza létre, és a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodási hálózatával rendelkezzen.

Az intézkedés hozzájárul az EU versenyképességéhez, ellenálló képességéhez és a gazdaság biztonságát szavatoló céljaihoz - hangoztatta.

Olof Gill, a brüsszeli testület vezető szóvivője hozzátette: az Európai Bizottság az Európai Unió nevében minden lehetséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az összes jogszabálya teljes mértékben összhangban legyen mind a saját belső, mind a nemzetközi kötelezettségeivel, beleértve a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) vállaltakat is.

"Mindig is így tettük, és ezután is mindig így fogjuk tenni" - jelentette ki.

A szóvivő kiemelte:

az Európai Bizottság politikáját és intézkedéseit bizonyos gazdasági és tágabb célok elérése érdekében hozza meg polgárai és vállalkozásai érdekében. A testület emellett a lehető legnagyobb mértékben együttműködik globális partnereivel ezen politikák tervezésében és kidolgozásában. "Egyeztetünk globális partnereinkkel, hogy meghallgassuk a véleményüket politikánkról"

- tette hozzá az uniós bizottság szóvivője.

Brüsszel szerint az IAA célja az európai ipar megerősítése a stratégiai ágazatokban, munkahelyek megőrzése és teremtése, valamint a "Made in Europe" kritérium érvényesítése a közbeszerzésekben. A tervezet értelmében a jelentős külföldi közvetlen beruházások engedélykötelessé válhatnak, ami az EU-n kívüli szereplők - köztük kínai vállalatok - felvásárlásait korlátozhatja ezekben a szektorokban.