Az Index és a Hírszerző kivételével szinte a komplett magyar online sajtó kritika, gondolkodás és ellenőrzés nélkül átvett egy MTI-hírt december elsején, hétfőn Mindennapos történet – csakhogy ez a hír nemhogy nem volt igaz, ez messziről ordított is róla. A portálok többsége később az MTI-t követve médiahacknek minősítette korábbi hírüket – holott ebben az esetben ha valaki, akkor csak a média hackelte meg magát.
Az Index és a Hírszerző kivételével a komplett magyar online sajtó kritika, gondolkodás és ellenőrzés nélkül átvett egy MTI-hírt hétfőn reggel. Minden percben előfordul, mi ebben a különös? – kérdezhetnénk. Csak annyi, hogy a hír első ránézésre sem hihető: egy holland cég plasztikai műtétek során szerzett emberzsírból állít elő különféle termékeket, amelyekkel aztán éhezőket táplálnak. „Sikerült a médiahack” – adták hírül később a lapok szintén az MTI-t követve. A dologban csak az a szomorú, hogy ez nem médiahack volt, valamint hogy kevés kivételtől eltekintve a portálok nemhogy bocsánatot nem kértek az olvasóktól, a jelek szerint fel sem merült bennük, hogy hibáztak.
Mindenki benyelte
Az eMasa újságírója hétfőn kora délelőtt a Népszabadság Online nyitólapján, a vezető hírek között bukkant rá az MTI – fogalmazzunk így – érdekes hírére. „Emberi zsír a kenyéren?” – kérdezi a cím, ugyanakkor a jelek szerint a Népszabadság Online szerkesztőinek nem volt kérdésük a hírrel kapcsolatban, hiszen ha lett volna, akkor egészen biztosan nem tették volna fel az oldalukra ellenőrzés nélkül. A hír egyébként jópár órán keresztül nemhogy a főoldalon, azon belül is a vezető hírek között szerepelt, hol a felső dobozban, hol alatta, hol képpel kísérve, hol anélkül – nem gondolhatjuk tehát azt, hogy a „szokásos ügyment” részeként felkerült ellenőrzés nélkül egy MTI hír. Ezzel a cikkel „dolgoztak”, kiemelték, fontosnak tartották. Csak annyira nem, hogy ellenőrizzék. Az eredeti hírt – a változtatás jelzése nélkül – az Index leleplező cikkének megjelenése után átírták, így a linkjén már nem az eredeti hír olvasható.
Igazságtalan lenne azonban, ha csak a Népszabadság Online-t hibáztatnánk, hiszen a hírkereső tanúsága szerint a hírt szinte kivétel nélkül az egész magyar online sajtó átvette. Reggel 6 óra 24 perc és 11 óra 9 perc között megjelentette a Zoom, a Stop, az origo, a Népszava, a Metropol, a 123.hu, az Echo TV, a DunaTV, a Klubrádió, a CoolPatika, a Metropolita és a 168 Óra – no és esetleg néhány olyan lap, ami nem szerepel a hírkeresőben. Bár néhány esetben a címekből kiderül – „Nagyon durva!”, „Ebből nem eszünk!” –, hogy nem olvasás nélkül másolták át a hírt a portálra, mégsem jutott eszébe egyetlen hírszerkesztőnek, egyetlen újságírónak sem ezekben a szerkesztőségekben, hogy publikálás előtt leellenőrizzék a hírt.
Az Index és a Hírszerző figyelt
Talán nem rugaszkodunk el nagyon a valóságtól, ha úgy gondoljuk, normális embernek egy ilyen hír elolvasása után az első pillanatban felfordul a gyomra, a másodikban pedig felmerül benne a nagyon erős gyanú, miszerint ez nem lehet igaz. Ha pedig ez megtörténik, ma már egy egyszerű olvasó is könnyen utánanézhet annak, hogy mi lehet az igazság – egy a hírt közlő újságírónak, pláne a Magyar Távirati Iroda ezt kiadó munkatársának pedig kötelessége lenne.
Ez nem lett volna nagyon bonyolult egyébként. A google segítségével öt karakter begépelése és két kattintás után eljuthatunk a címben szereplő cég, az Irfak oldalára, mint ahogy nem lett volna sokkal nagyobb munka utánanézni a szintén megemlített plasztikai sebészeti klinikának sem. Hamar kiderült volna, hogy ez utóbbi nem létezik, az Irfak holnapja pedig holland nyelvű ugyan, de azért nagyon árulkodó. Mint ahogy az is, hogy a google nemhogy jelentős hírportálokon nem találja a hírt, szinte nem is ad angol nyelvű találatot a szóra. Kevéssé tudunk elképzelni olyan nyugat-európai hírt, pláne ilyen jelentőségűt, amit az MTI az angolszász sajtót megelőzve ad ki.
Az Index újságírója, Munk Veronika is hasonlóan indult el, miután reggel az MTI kiadta a hírt. Megtalálta a cikkben szereplő Mieke Smits elérhetőségét az interneten, emailben felvette vele a kapcsolatot, és rövid úton megtudta, hogy a hír természetesen nem igaz, csupán egy művészeti projektről van szó, 11 óra után pár perccel pedig már fel is került az Indexre az erről szóló hír. Nem sokkal maradt le a Hírszerző sem – ők is gyanút fogtak, és az Indexhez hasonlóan gyors nyomozásba kezdtek. Ugyan nem vették fel a kapcsolatot a művésszel, egy kis hollandtudással enélkül is megtalálták a cáfolatot.
Nem médiahack volt
Ha ránézünk a hírkereső listájára, láthatjuk, a ma.hu még a szégyenletes teljesítményű mezőnyben is nagyon rosszul szerepelt, ők csak azután tették fel az MTI hírét, miután azt már az Indexen és a Hírszerzőn is cáfolták. Az Index cikkének megjelenése után a Népszabadság Online is gyorsan levette főoldalról a cikket, a linken pedig az MTI hírét egy Indexes információkkal korrigált változatra cserélték. Az oldalon egyébként nem jelezték a módosítást, így aki most talál rá az oldalra, és nem tudja, hogy korábban egy tartalmában ellentétes cikk volt a mostani helyén, biztosan furcsának találja a két hozzászólást.
Miután röviden idézik a korábbi MTI hírt, az új cikkben a NOL-on mindössze annyit közölnek: „az Index kiderítette: médiahackről van csupán szó” – egy szóval sem utalnak arra, hogy ezt ők is elhitték, az olvasóktól nem kérnek elnézést. Nem tette meg ezt egyébként a többi portál többsége sem, egész egyszerűen közölték az MTI újabb, helyesbítő hírét, amelyben továbbra is olyan mondatok vannak, mint például: „A fiktív cég az interneten reklámozza termékeit”. A cikk ezek után hosszasan és talán kicsit megtévesztően ecseteli „a cégvezetőként pózoló” Mieke Smits mondatait. (Az MTI teljes hírét lásd a cikkünk alatti keretesben – a szerk.)
Az origo-n szintén megjelent délelőtt a hír, délután azonban már ők is helyesbítettek. Példamutató módon a cikk eredeti oldalára új lead és főszöveg került, ugyanakkor külön kiemelve meghagyták az eredeti hírt is. A portál ezen túl „a nem körültekintő tájékoztatásért és a hibáért” elnézést kért olvasóitól.
A helyesbítés érdekessége az, hogy az MTI nyomán most minden cikkben médiahackről beszélnek, úgy, hogy ez valójában nem is az volt. Az állítólagos „cégvezető” az Indexnek elmondta: vizuálművészeti projectjét egyáltalán nem médiahacknek szánta, mégis „a világ spanyol- és portugálajkú felén nagyon sokan komolyan vették és valóságosnak hiszik. A legtöbb ember számára nyilvánvaló, hogy ez egy művészeti projekt” – mondja. Itt szó sem volt arról, hogy valaki tudatosan át akarja vágni a médiát – maximum azt mondhatjuk, hogy a média vágta át magát. „Ha az emberek nem használják az agyukat, képtelen vagyok segíteni rajtuk. Az viszont sokkolt, hogy mennyien nem látják, hogy ez az egész nem lehet valóságos” – tette hozzá értetlenkedve a művész az Indexnek.
Mit mondjunk, minket is
Forrás:
http://www.emasa.hu/cikk.php?page=termek&id=4442