- Jelenleg az illetékes tárcáknál folyik az elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítése ügyében született strasbourgi ítélet elemzése és ezután dönt a kormány arról fellebbez-e - mondta a kormányszóvivő kedden Budapesten kérdésre válaszolva.
Giró-Szász András egy más témában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a fellebbezés benyújtására - ha ilyen döntés születik - három hónap áll rendelkezésre.
További kérdésre válaszolva hozzátette: emlékei szerint közel ezer korábbi alkalmazottat érinthet ez a kérdés összesen. Ha minden esetben a kormány veszítene, akkor ötmilliárd forintot kellene kifizetni. Ugyanakkor egyelőre egy esetben született ilyen döntés - jegyezte meg. Arról, hogy terveznek-e esetleg külön alapot elkülöníteni azt mondta: a kormánynak négyszázmilliárdos tartaléka van csak az idénre.
Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta - mondta ki kedden Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Az ítéletet az N. K. M. monogramú panaszos ügyében hozták. Az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a Külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011 május 27-ikén elbocsátották. Végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét - jelen esetben 2,4 millió forintot - 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában - az európai emberi jogi egyezmény 1. számú jegyzőkönyvének 1. cikke alapján - tulajdonhoz való jogának, valamint e joggal összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának a sérelmére hivatkozott. Ez utóbbi két kapcsolódó jogalapot az egyezmény 13., illetve 14. cikke fogalmazza meg. A jogorvoslati lehetőség hiánya mellett a diszkriminációra azzal hivatkozott a panaszos, hogy a különadó csak az állami szektort sújtja.